Miben segít ez a gyakorlati útmutató?
Előszóként megjegyezném, hogy az írás nem technológiai oldalról közelíti meg az intelligens ház koncepcióját. Abban szeretnék sorstársaimnak kis segítséget nyújtani, hogy a funkcionális leírást milyen mértékben érdemes átgondolni ahhoz, hogy utána a kivitelezés végén egy kedvünk szerint működő lakás kapjunk végeredményül és NE egy kísértetkastélyt.
Azaz a blogban leírtak egyfajta garancia lehet arra, hogy:
- a kivitelező nem néz hülyének minket
- a kivitelező el tudja dönteni, hogy a bevezetésre kerülő rendszer alkalmas-e arra, amit szeretnénk
- a kivitelező el tudja dönteni, hogy ő meg tudja-e valósítani a kéréseinket
- nem kell 2x, 3x annyit fizetni a rendszer programozásáért, mint ami tervezve lett
- nem lesz ősz a hajunk a rendszer beüzemelését követő pár hónapon belül és párunk sem költözik el, mert az intelligens ház inkább zavarja őt, mint segíti
Érzékelők
Mint minden munka elvégzéséhez itt is feltétel a megfelelő “szerszámozás”. Ezek a szerszámok jelen esetben az érzékelők. Ezek hiányában elvész a ház intelligens része, hiszen a folyamatokat és történéseket általában valamilyen változáshoz kell kötni. Kicsit úgy kell elképzelni, hogy ezek egyfajta alapanyagok a főzéshez, azaz ha később találjuk ki, hogy kellett volna, könnyen előfordulhat, hogy ehetetlen lesz amit főztünk, és kezdhetjük az egészet elölről.
Helyiségtől független érzékelők/bemenetek:
- fényérzékelő/k: arra szolgálnak, hogy megmondják hány lux erősségű fényt mérnek. Ház esetében javasolt északi tájolású fényérzékelőt használni a lámpák vezérléséhez és déli tájolású érzékelőt az árnyékoláshoz. Az északi érzékelő az árnyékban egy egyenletes világossági értéket ad vissza, míg a déli a hirtelen kisütő nap esetén tud riasztást adni a redőnyöknek. Ha a déli tájolású érzékelőt használjuk a lámpák vezérlésére, akkor előfordulhat, hogy még a nap utolsó sugarai is elég fényes értéket adnak az érzékelőnek, ezért a lakásban sötét marad. Lakás vagy nem egymagában álló ház esetén tegyük kültéren oda az érzékelőt, ahol a nap legtöbbet éri.
- szélérzékelő: hirtelen vihar esetén a redőny vezérlésével megakadályozza, hogy betörjön az ablak. Illetve megakadályozza, hogy letépje a napernyőt a ház faláról.
- áramszünet van-e érzékelő: (ez gyakorlatilag egy szimpla mágneskapcsoló is lehet) a ház intelligenciája csak áram esetén működik, ezért erősen ajánlott egy szünetmentes használata az áramszünetek áthidalására. Ha ezt nem csak vésztartaléknak használjuk, hanem például vészvilágítást is kötünk rá, akkor kell egy jel, ami megmondja, hogy melyik lámpát kell égetni áramszünet esetén és melyiket nem.
- csapadék érzékelő: öntöző rendszerek vezérléséhez.
Helyiségenként érdemes használni érzékelők/bemenetek:
- jelenlét érzékelők: abban mások mint a mozgásérzékelők, hogy a finomabb mozgást is észreveszik (például légzés). Mindig hallgassuk meg a működésüket csendben is, mert a “relés” működés miatt kattogó hangja van. A halkabban kattogó drágább… Ha lehet, akkor próbáljuk is ki az érzékenységüket (tényleg észreveszi-e a légzést, vagy integetni kell neki, illetve mi a hatótávolsága)
- hőmérséklet érzékelő: fűtés vezérlésre használható, de jól jöhet tűzjelzőnek is (ugye fura ha valahol 30 fok feletti a szobahőmérséklet?). Az árnyékolás miatt célszerű külső hőmérséklet érzékelőt is használni. Hiszen ha hideg van és besüt a nap, akkor az tisztán megspórolt fűtési energia.
- vízérzékelő: a csőtörés jelentős károkat tud okozni, a vízérzékelő segít abban, hogy a főcsapot a rendszer azonnal elzárja, ha szivárgást tapasztal (nem árt a takarítót is tájékoztatni, mert a bő vízzel való felmosás fals riasztást adhat)
- nyitásérzékelők: a hiedelmekkel ellentétben nem csak betörésvédelemben van szerepe. Például milyen jó ha tudja a rendszer a nyitott teraszajtó alapján, hogy a teraszon vagyok és nem zár ki az árnyékolás automatika éppen akkor amikor leginkább süttetem a hasamat.
Okos Házban Élek 