livinginasmarthome

Fényképek megosztása a nagyszülőkkel

Szándékosan adtam ennek az írásnak a ténylegesen felvetett probléma címét. Adottak a nagyszülők, akik alapszinten jól boldogulnak a számítógéppel, de tipikusan nem jó rajtuk trendi, új szolgáltatásokat kipróbálni, vagy valamivel kísérletezni, mert gyorsan kedvüket vesztik. Viszont mivel nem egy helyen élünk, ezért jó lenne az élményeket valahogy megosztani velük. Elmesélem, hogy milyen utat jártunk be, mire rátaláltunk egy jó megoldásra.

Hogyan gyűlik a digitális fényképhalom?

Amíg a “csak” ketten voltunk, addig a fényképek csak úgy gyűltek/halmozódtak/keletkeztek. Már a digitális fényképezőgép hajnalán is hajlamos volt az ember százszor több képet készíteni, mint amit egy halandó utána végig tudott volna nézni. Mi is ebbe a típusban tartoztunk: fotóztunk mindent, ami utunkba került… Aztán bekövetkezett az okostelefonok korszaka, amit eleinte a tárhely szűkössége valamelyest szabályozott és már csak kilencvenszer több képet csináltunk, mint kellett volna. Erre a dologra egészen addig nem is jön rá az ember, amíg el nem kezd a fényképekkel kicsit foglalkozni. Meglátja az ember a még 9356 fénykép van hátra számot a fényképnézegető felső sorában, és nagyjából ekkor abba is hagyja a válogatást. Na de hogy lesz olyan fénykép, amit a nagyszülő is szívesen nézeget?

Küldjük el emailen?

Ne,ne, ne!!! Ez már sok évvel ezelőtt is rossz megoldás volt. A fénykép emailen elküldve egy pillanatnyi üzenet és soha, de soha nem lesz belőle fényképalbum. Nem lesz belőle olyan könnyen hozzáférhető emlékgyűjtemény, amit évek elmúltával kedvesen kezébe vesz az ember és szívesen visszanéz. Másrészről a “2000 megapixeles” képeknek köszönhetően gyorsan elfogy a végtelennek tűnő emailes tárhely és a mobil adatkeretünk is hamar beadja a kulcsot.

Tegyünk ki a Facebookra?

Amikor az eredeti képmegosztós probléma nálunk először felmerült, akkor a Facebook és a Twitter között még alig volt küldönbség. Nagyon kevés fényképkezelő funkció létezett. Ma már ez is egy alternatíva, de csak akkor ha az adatvédelmi beállításokat megfelelően kezeljük: zárt csoport, a fénykép mindig csak annak látható, akinek meg akarjuk mutatni, stb. A lényeg, hogy ez ma már valós lehetőség, de nekem még mindig bonyolult és nem adja vissza az “én csak egy fényképalbumot szeretnék nézegetni” érzést, mindenféle reklám/megjegyzés és felugráló ablakok nélkül.

Fényképalbum kerestetik!

Ezzel a jeligével álltam neki megfelelő szolgáltatást keresni. Az alábbi szempontokat szedtem össze:

képes legyen zárt csoportot kezelni
elég legyen eltenni a könyvjelzők közé egy linket és az mindig a legfrissebb fényképet mutassa legelöl (a nagyszülőknél a böngészőt beállítottam, hogy csak egy klikkelés legyen a képek elérése)
kezeljen fényképet és videót egy helyen: ez volt a legkritikusabb, mert a videókat valahogy mindenki a “nem tartozik a fényképek közé” kategóriába sorolta
minimális képszerkesztő funkciókat is tudjon
legyen normális applikációja IOS és Android készülékekhez

Anno ezen feltételeknek csak a Flickr felelt meg, így nem kellett összehasonlítanom a dolgokat. Mára a feltételeknek a Google Photo szolgáltatása is megfelel. Azonban a Google számomra túl okosra rakta össze azt a szolgáltatást és valahogy nem értem a mai napig, hogy mi és mikor és miért kerül a Google Photosba bele, ezért a Flickr-t használjuk.

Napi használat közben

A Flickrben nekem leginkább az tetszik, hogy ez csak és kizárólag a családi fényképalbum.

A feltöltéskor figyelünk, hogy egy hónapban max 10-15 kép kerüljön fel, így akár az előző év végignézése belefér egy 10 percbe!

A telefont arra használom, hogy elkapjam a pillanatot és amikor van 2 szabad percem, akkor külön elindítom a Flickr alkalmazását és ott már csak a fényképek feltöltését intézem. Ha véletlenül emailen kapok egy fényképet és azt is az albumban szeretném látni, akkor azt elég egy Flickr-es email címre továbbítanom. Mindez olyan jól működött, hogy egy nap előtört belőlem a múlt iránti nosztalgia…

A mi családunk

Ha úgy vesszük, akkor a mi családunk története nem a gyermekeink születésével kezdődött (megosztott fényképalbum ettől kezdve létezett), hanem a szülők születésével. Éppen ezért elővettem az 1998 óta készített digitális képeket és szépen kiválogattam őket. A végén büszke voltam magamra, mert a több, mint 10.000 képből lett 1.500 végignézhető darab. A dolog annyira megtetszett, hogy elkértem a szüleinktől a korábbi papíros fényképeket is. Ezeket szintén válogattam és kb 1.000 darabot scanneltem.

A végeredmény egy olyan online fényképalbum, amit a szülők, azaz a mi születésünktől fogva időrendben tartalmazza a képeket.

Jópofa lenne…

Korábban próbálkoztam digitális fotókeretekkel, amelyek az új fényképeket automatikusan megjelenítették. Valahogy egyik sem állta ki az idő próbáját. Amit jópofa lenne beállítani, hogy az okostévé tudja ezeket a fényképeket megjeleníteni. Vadászok a megfelelő TV/applikáció kombinációra. A véleményem szerint a tévé lenne az ideális fényképmegosztó / fényképnéző hely a nagyszülők számára. Sajnos még nem találtam meg a megfelelőt. Bármilyen erre vonatkozó tanácsot szívesen veszek!

ui: biztos, ami biztos a Flickr-ről offline mentést is készítek. Ehhez a Bulkr programot használom.

Áramzabálók a háztartásban

Az otthonunkban háromféle módon használjuk az elektromosságot.

220 Voltos dugaljat használunka normál háztartási berendezésekhez
Valamilyen kisfeszültségű trafóból vesszük az áramot a tölthető dolgokhoz: okostelefon, tablet, stb.
Végül elemet használunk egy halom egyéb kütyüben

A fenti témák alapján szedtem össze pár hasznos gondolatot, amelyek nagy részét fontosnak látom a mindennapi élet megkönnyítése érdekében, vagy éppen hibának látom azt más háztartásokban.

220 Voltos okosságok – Konnektorok világa

Ha még felújítás/építkezés előtt állunk, akkor gondoljunk úgy a konnektorokra, hogy biztos ott nem lesz, ahol éppen kellene vagy garantáltan kevesebb van belőle, mint kellene. Ezt az alapproblémát még tetézi pár, amivel nap-mint-nap találkozni fogunk:

a szobának általában 4 fala van, amiből legyen legalább 3 falon konnektor
ha szekrény vagy plafonig érő polc kerül egy adott helyre, akkor a konnektort akár a plafon közelébe is lehet helyezni
egy konnektor nem konnektor, inkább tegyük őket párosával, egy hosszabító sokkal több helyet foglal és csúnyább is, mint a falban lévő konnetorok
a nappali és a konyha konnektorzabáló helyek 8-10 darab sem elég gyakran belőlük
az értékesebb berendezésekhez használjunk túlfeszültségvédelemmel ellátott konnektort. Meglévő konnektort is fel lehet ilyennel szerelni. Például egy ilyen pár ezer forintos eszközzel.
a tér közepén álló asztalhoz lehet süllyesztett padlókonnektort tenni
kezdenek megjelenni az okos elosztók, amelyek akár telefonról is vezérelhetők, vagy tetszés szerint időzíthetők. Egy ilyenről itt lehet részletesen olvasni. Hasznos lehet ez a funkció automata világításvezérléshez, vagy a konyhai eszközök reggeli elindításához.
a gyermekek védelme érdekében a konnektorokat érdemes védővel ellátni. Nekünk az Ikeás fajta nem jött be, mert mindig elkevertük a piros kulcsot, amivel a konnektor felszabadítható lett volna. Az elforgatható közül többet kipróbáltunk és végül a Reer volt úgy használható, hogy évekig kitartott.
a hosszabító és az elosztó gyakran egy és ugyanaz, mégis mi a porszívó mellett tartunk egy EGY dugós hosszabítót, mert azzal könnyebb rohangálni és nem kell a porszívót a helyiségek váltása közben ki és be dugdosni.
a padlón lévő vezetékek porgyűjtők, így érdemes őket felkötni. A falba vagy bútorba fúrt csavar bőven elegendő ahhoz, hogy megtartsa ezeket a madzagokat. Gyorskötözővel érdemes őket rögzíteni.

USBs töltők világa

A tölthető készülékeink többsége 0.5, 1 vagy 2 amperes töltővel tölthető. Őszintén megvallom a fél amperes fajtákat mostanában már kerülöm, mert a nagyobb áramfelvételű készülékek (legtöbb okostelefon) végtelenségig képes tölteni egy ilyen töltővel.

az éjjeliszekrény alapvető tartozéka a telefontöltő
a konyhában egyfajta USB töltő központot használunk, mert napközben inkább ide dubja be az ember az éppen lemerült dolgot (tablet, telefon, óra, minidrón aksi, stb). Ebben a cikkben összeszedtek egy halom ilyen töltőközpontot. Válasszunk design, igény és ár szerint.
a jobb asztali lámpák már tartalmaznak USB töltőt is. Csak figyeljünk arra, hogy ne 0.5 amperes legyen!
használjunk multikábeleket, azaz mennyivel jobb egy kábellel tölteni a lighting, a micro és mini usb-s készülékeket.

A Juby nevezetű előnye, hogy Android készülék tartalék akkunak is használható (vigyázat IPhone csak tölthető, de ő maga nem tölt mást!). A másik típust már sok gyártó gyártja.
Ha tartalék akkumlátort szeretnénk magunkkal vinni, akkor javaslom a manapság kapható divatos zseblámpaként is használható akkukat. Ennek a gyártónak több terméke is bevált nálunk: Bioliteenergy.com

Elemek és újratölthető társaik

Az innováció nálunk akkor következett be, amikor az összes elemet és újratölthető társaikat egy helyre szerveztem. Berendeztem egy sarkot, ahol van:

egy okostöltőnek nevezett újratölthető elem töltő
egy buta töltő, ami sokszor újra életre kelti azokat az akkumlátorokat, amit valamiért az okos töltő nem tud tölteni
egy halom elem, amit használunk egyszer használatos fajtából. Az AAA és AA fajtákat csak és kizárólag nagy kiszerelésben veszem, éppen azt ami akciós.
egy doboz, amibe beleteszem a töltsd fel akkukat
egy doboz, amibe beleteszem a fel van töltve akkukat
egy doboz, amibe beleteszem az elhasznált elemeket

Mivel egy helyen van minden, ezért könnyebben észreveszem, ha valamiből éppen fogytán van. A márkák tekintetében nem vagyok márkahű… talán csak az újratölthető elemeknél kezdtem mostanában több Enelope elemet venni.

Kiberbűnözés a családban

Avagy hogyan készítsük fel gyermekeinket és magunkat a jelszavak és más titkos dolgok kezelésére a családban.

A minap összefutottam egy infografikával, ami végigvezetett azon, hogy a gyermekeinknek miképpen tartsunk felvilágosító előadást az Internet mumusairól. A gondolatot kicsit kiterjesztettem és átgondoltam: mit érdemes tenni a családon belül annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és szeretteinket olyan kellemetlenségektől, amelyek kicsi átgondolással egyszerűen elkerülhetők lettek volna. Előre megjegyezném, hogy nem vagyok biztonságtechnikai szakember, így a leírtak inkább a mindennapi életből származó tapasztalatok, mintsem egy szakértő tanácsai. A valaki a lenti tanácsok közül akár egyet is megfogad, akkor már jobb helyzetben lesz, mint a cikk elolvasása előtt. Nézzük szépen sorban a témákat.

Jelszavak mostanság

Aki ma megjegyezhető jelszavakat használ a különböző weboldalakhoz és szolgáltatásokhoz az vagy fotografikus memóriával rendelkezik vagy felelőtlen. A jelenlegi számítástechnikai kapacitásokkal sajnos ma már az átlagemberek jelszavait is megéri feltörni. Ehhez elég annyit tudni, hogy a 10 karakter alatti jelszavak ideje lejárt, sőt a 20 karakteres is csak akkor véd meg, ha nem akarnak velünk túl sok időt foglalkozni azok, akik az adatainkat látni szeretnék. Ma már nem a jelszavak hosszával lehet a jelszavat biztonságosabbá tenni, hanem a jelszóban használt karakterek sokféleségével (és a kétkulcsos azonosítással – később kifejtem).

Mit is jelent ez a gyakorlatban:
Mi magunk készítünk jelszót (ez megjegyezhető)
– ha jelszót szeretnénk mi magunk létrehozni, akkor érdemes 2-3 szót egymáshoz fűzni. Lehet trükközni a nyelvekkel és a szavak értelmetlenségével is. Pl barna apple virág
– a szavakat még bolondítsuk meg kis és nagybetűkkel, számmal és speciális karakterekkel ( a szóköz is speciális karakter). Pl barnA:Apple virág
– ha teszünk bele normál írásban nem használt karaktert is, akkor már készen is vagyunk: Pl barnA:$Apple virág

Jelszógenerátort használunk (ez tutira nem jegyezhető meg): vannak olyan programok, amelyek segítenek véletlenszerű karaktersorozatokat gyártani.

Ha megvan legalább egy biztonságosnak hitt jelszavunk, hívjuk őt a jövőben Master jelszónak. Ez legyen az, amelyet fejből is tudunk. Ha van egy ilyen jelszavunk, akkor az összes többit már nem kell megjegyezni, mert ezt a Master jelszót a többi jelszó titkosításához használjuk fel.

A jelszavak tárolásához használjunk jelszótároló programokat

Egy jó jelszótároló programnak ma az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
– az adatokat helyileg titkosítsa, azaz semmilyen szolgáltató ne tegye el a mi Master jelszavunkat, hiszen ha azt valahol az Interneten letárolnák, akkor az már adja is a jelszó feltörésének lehetőségét.
– az adatokat tárolja felhőben (mivel az adat már titkosítva van a Master jelszóval, ezért nem kell aggódni a feltöltés miatt és így nem mond ellent az előző pontnak), hiszen a jelszavaink biztonsági mentése és helyfüggetlen tárolása is megoldott ezáltal.
– legyen több eszközön is használható, hiszen a számítógép helyett/mellett már a mobiltelefont is sokféle dologra használjuk.
– támogassa a jelszavak biztonságos csoporton belül megosztását. Ez jól jön a cégen és a családon belül egyaránt.
– ne legyen drága.

Két módot mutatnék be röviden, amelyek közül az egyik ingyenes, a másik pedig fizetős.
– a Keepass nevezetű program ingyenes és helyben tárolja az adatokat a számítógépen. De ha a jelszavak titkosított adatait feltesszük egy Google Drive-ra, akkor már a mobiltelefonon is látjuk azt. A hátránya, hogy a jelszavak megosztása úgy lehet, hogy pl a saját és a családi jelszavaknak külön-külön jelszóadatbázis fájlt használunk. További hátrány a mobil kliens egyszerűsége, ami a használatot nehézkessé teszi. Viszont biztonságos és ingyenes! A böngészőkkel is együtt tud működni a számítógépen, de ennek beüzemeléséhez nem árt kis számítógépes tudás…
– a 1Password szolgáltatás havi előfizetéssel működik, de a jelszótároló program valamennyi kívánalmának megfelel. Külön előny, hogy a mobiltelefon böngészőjével is képes együttműködni, így ott a 1Password automatikusan kitölti a belépési adatokat a kiválasztott oldalon. (Persze csak ha a Master jelszót megadtuk neki.)

A gyarló valóság kicsit más

Az ember a fenti jól működő elv ellenére LUSTA. Azaz én magam sem teszem el minden szolgáltatáshoz/weboldalhoz a jelszót. De vajon mitől függ, hogy tudatosan lusta vagy tudatosan biztonságszerető felhasználó vagyok éppen az adott pillanatban. Ez attól függ, hogy milyen adatokat tárolnak ma rólunk és azok közül én melyiket tartom érzékenynek:
– egy szolgáltatást ki szeretnék próbálni eset: csak nézelődöm, ezért nem is az igazi email címemet adom meg, hanem egy erre a célra fenntartott anonim email címet, amihez egy jól bevált rövid, de kellően bonyolult fix jelszót használok. Ha tényleg használni fogom majd, akkor úgy is jó emaillel és biztonságos jelszóval újraregisztrálom magam. NINCS jelszótárolás.
– rendelek valamit egy olyan boltban, ahol ritkán járok: nem is regisztrálok, hanem vendégként vásárolok. Ha évente kétszer meg kell adnom az adataimat, akkor kibírom. NINCS jelszótárolás
– gyakran rendelek valamit, de az teljesen általános rólam semmit el nem mondó dolog és nem tárol el a bolt bankkártyaadatot: igazi email címet adok meg, de a korábban már használt rövid jelszót használom. A személyiség lopás esete itt nem veszélyes, hiszen a lakóhely adatokat ma úton-útfélen megadja az ember. NINCS jelszótárolás
– gyakran rendelek valamit, de az nekem fontos, hogy titokban maradjon vagy bankkártya adat is el van tárolva: VAN jelszógenerálás és tárolás.
– online szolgáltatást használok: VAN jelszógenerálás és tárolás.
– Facebook: VAN jelszógenerálás és tárolás. De a jelszót én generálom, hogy ha akarom, akkor mégis megjegyezhető legyen.
– Email: VAN jelszógenerálás és tárolás. De a jelszót én generálom, hogy ha akarom, akkor mégis megjegyezhető legyen.

Belépés Facebook vagy Google azonosítással

A belépésnek az utóbbi időben elterjedt olyan módja, ami lehetővé teszi, hogy a Google vagy Facebook belépéssel azonosítsuk magunkat. Ez nálam egyenértékű és kényelmes verzió a fenti VAN jelszó esetekkel. Fontos azonban, hogy ilyenkor mihez adunk hozzáférést. El is mesélek egy példát, ami visszarettentetett a minap. Használni szerettem volna az IFTTT szolgáltatás azon részét, hogy bizonyos email esetén kapjak a telefonra azonnali értesítést. Ehhez azonban nem csak a Google belépést kellett jóváhagynom, hanem az IFTTT egy az egyben láthatta a leveleimet. Ezt nem szerettem volna, így más megoldást kerestem. Kiemelném, hogy jól gondoljuk meg milyen weboldalnak/alkalmazásnak/szolgáltatásnak adunk hozzáférést a leginkább féltette felhasználói adatainkhoz: email és Facebook.

Lezárni, lezárni, lezárni MINDIG

Összefoglalásképpen eljutottunk odáig, hogy a jelszavak közül egyet kell megjegyeznünk és utána a többi jelszavat látjuk a gépünkön és a mobiltelefonunkon is. Ha pedig egy családtagnak (feleség) meg kell osztani valamilyen egyéb hozzáférést, akkor azt is meg tudjuk tenni.

Sajnos minden védelem csak pont annyira erős, mint annak a leggyengébb pontja. Nekünk több gyenge pontunk is van: a számítógép – ebből több is lehet, a mobiltelefon, a tablet. Ezek mindegyike olyan, hogy ha illetéktelen kezébe kerül, akkor nagyon nem jó, ha a jelszavainkat megkaparintja.

– A legtöbb eszköz feltételezi, hogy a Master jelszó beírása után mi használjuk az eszközt. Ez így jól is van, de csak akkor ha a jelszó adatbázis csak addig van nyitva, amíg el nem telik pl. 3 perc vagy az eszköz nem kerül lezárásra. Tipikus munkahelyi szituáció, hogy a gép ott marad akár 2 percre nyitva, amikor kiugrunk a konyhába egy kávéért. NE legyen ilyen! Tanuljuk meg azt a kétgombos billentyűkombinációt, amivel a gépet lezárjuk ha felállunk előle. Legyen ez rutin, nem baj ha otthon is rájár a kezünk.
– Hasonlóan zárjuk a telefont, amikor le/eltesszük. A telefonon kerüljük a jelszó helyett jó az ujjlenyomat is esetet, mert magának a telefonnak a védelmére én is elégségesnek tartom, de a féltve tárolt jelszavaim védelmére az ujjlenyomat nem elég. Gondoljunk egy átmulatott és emlékezetkieséssel tarkított éjszakára – inkább ne éljenek vissza ezzel a helyzettel és az ujjlenyomatunkkal ilyen esetben sem. (A telefonnál javaslom, ha ujjlenyomatot használunk, akkor alternatívának NE pin kódot adjunk meg, hanem egy általunk kitalált erős jelszót)
– Tehát a telefonon is be kell gépelni a Master jelszót. Ennek gépelésekor rejtsük el a kezünkkel a telefon billentyűzetét, mert a mai kamerák már simán látják a kis képernyő tartalmát is akár több méter távolságból.

Összefoglalásképpen eljutottunk odáig, hogy a tárolt jelszavainkhoz csak mi férünk hozzá. Még mindig ott tartunk, hogy meg kell jegyezni egy Master jelszót és egy hogyan jutok be a telefonba/számítógépbe az ujjlenyomatom nélkül jelszót = azaz két jelszó.

A 12+1 parancsolat

Fura mód ez a fent leírt sok-sok gondolat a gyerekek felé sokkal egyszerűbben elmagyarázható, ha nincs sok rosszul berögzött szokás. Melyek ennek lépései:

1) Legyen egy Master jelszavad, ami mindenek főnöke.
2) Legyen egy jelszavad, amit a belépésekre használsz a ujjlenyomat mellett.
3) Mindig zárd le magad után az eszközöket, pont úgy, mint amikor bezárod az ajtót, amikor elmész otthonról.
4) Legyen a valós emaileden kívül (nevet tartalmazza), legalább egy kamu emailed is, amit átirányítasz a valós emailre.
5) Használj jelszókezelő programot, amibe minden titkos adatot felírhatsz. Ezt csak te látod.
6) A Facebook és Email jelszavat érdemes fejből is tudni.
7) A Facebook és Email mellett vannak más személyiségünknek fontos adatok, amelyeket védjünk. Ennek a védelemnek a legjobb módja ma az úgynevezett kétkulcsos azonosítás, avagy pl kérjünk plusz SMS megerősítést belépéskor. Ezzel megakadályozható, hogy ha valaki tudja a jelszavunkat, akkor értesítést kapunk róla és ő mégsem tud belépni a nevükben.
8) Minden szolgáltatásnál nézd át az adatvédelmi beállításokat. Ha nem értesz valamit keress rá az Interneten, vagy kérdezd az okosabbat, de ne hagyd ott!

A fentieken kívül még van pár pont, amit érdemes megfogadni:
9) Használj vírusölő programot.
10) Telepítsd a frissítéseket.
11) Ne kattints olyan mellékletre az emailben, ami olyan feladótól jött, akit nem ismersz, vagy nem vagy benne biztos, hogy ismered.
12) Használd a HTTPS kapcsolatot a böngészőben, ma már ezt minden weboldalnak ismernie kell, aki kicsit is számít.
12+1) Ha bármilyen jelszavad veszélybe került, úgy szánj rá időt, hogy megváltoztatod azt, mégha az éppen a Master jelszó, akkor is!

Zárszóként, ha valaki eljutott idáig vagy netán kicsit is kételkedik abban, hogy mire is jó ez az egész, akkor megérdemel egy kis elrettentő szórakozást: ajánlom melegen a Black Mirror sorozat 3. évadjának Pofa be és táncolj című részét: https://en.wikipedia.org/wiki/Shut_Up_and_Dance_(Black_Mirror)

Következik: mi van ha elveszik vagy ellopják kedvenc kütyünket? hogyan készítsünk adatainkról másolatot egyszerűen?

Hogyan éljünk 100 évig? Okos kütyük az egészség szolgálatában

Alcímnek azt is adhattam volna, hogy: milyen okos kütyü és vajon miért hasznos akkor, ha egészségesen akarunk élni? Véleményem szerint az egészséggel kapcsolatos internetre csatlakoztatott eszközök gyakran valamilyen egyszerű problémára adnak választ az 1.0-s megjelenésükkor. Aztán, hogy el lehessen adni az 5.0-s változatot is lassan minden olyan dolgot beleraknak, amire nem tudom, hogy miért is lenne szükség a kezdeti probléma megválaszolásához. Több ilyen eszközt is használok évek óta, ezért a cikk elsősorban az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról szól.

Három olyan eszközt mutatok be most, amelyek az egészségünkkel kapcsolatos adatokat segítenek felméri/megmérni, és bár az utóbbi években elbonyolították a kütyük újabb változatait, de mégsem válnék meg tőlük szívesen. Ezekben az eszközökben az a nagyszerű, hogy közülük mindegyikre van analóg változat, amely lassabb – nem trendi – pontatlanabb – egyszerűbb – olcsóbb, mégis inkább az Internetre csatlakoztatott új változatot választom. Nézzük meg miért?

Fürdőszobai mérleg

Amikor először találkoztam a Withings cég mérlegével, akkor leginkább egy motivációs termékként tekintettem rá. A testtömegindexemről semmit nem tudtam, és a testem zsírszázalékára sem voltam kíváncsi, de azt éreztem, hogy nincs az rendjén, hogy korábban nádszálvékony alkatom kezdett ogrésedni, így 116 kilogrammnál megvettem a mérleget, hogy grafikonon mutassa hogyan is fogyok.

A motivációm nem volt olyan gyors és látványos, mint ahogy a mérlegtől reméltem, azonban mégis segített nyomon követni a tendenciákat.

A második érv egy családi “beruházásnál” szinte mindig a “gyereknek jó lesz” meglátás. Erre gondoltam én is, így a gyerekek súlygyarapodása volt a másik funkció, ami megtetszett.

Szemléltetésnek betettem kislányom grafikonját. A mérleg nagyon ügyesen felismeri a ráálló embert, ha a családban különböző tömegű egyének élnek. Amint a tömeg azonos, a mérleg megzavarodik, DE akadékoskodás nélkül rákérdez, hogy: ki vagy? Nagyon ötletesen a testsúlyunk áthelyezésével választhatunk akár 3 opció közül. Ha egy családban 4 azonos tömegű egyén él, akkor nem tudom mi van… Nálunk a mérleg 7 embert különböztet meg és keveredés csak akkor van, ha a gyerekek elhülyéskedik a névválasztást.

maxresdefault

A mérlegnek most a 2. generációját használjuk. Ez a mostani már méri a hőmérsékletet, a CO szintet, a BMI-t, a zsírszázalékot és még azt is megmutatja milyen időjárás lesz. Szóval rengeteg olyan dolgot, amire nekem nincs szükségem.

Lázmérő

A régifajta digitális lázmérőből kb. egy tucatot elhasználtunk. Amikor biztosra akarunk menni, akkor még a mai napig a higanyost vesszük elő. Az internetre kötött lázmérőnél azt tapasztaltuk, hogy pontosabb, mint a digitális fülbedugós fajta, de a higanyos pontosságát nem éri el.

thermo-baby

Ez a lázmérő valahogy az ereket vizslatja és az alapján kalkulálja ki a hőmérsékletet. Az alap funkcióján kívül leginkább az fogott meg, hogy a hőmérsékleti értékhez itt is meg lehet adni, hogy a családban kinek a lázát mértük meg éppen. Ami még fontos, hogy egy töltéssel sokáig bírja, így nem akkor merül le, amikor pont használni szeretnénk.

Itt tennék egy gyors kitérőt arra vonatkozóan, hogy miként lehet rendszerezni a családi betegségeket. Érdemes létrehozni egy megosztott táblázatot (pl Google Drive-on) és oda felvinni munkalapokra a következőket:

Alapadatok: adott személy alapvető adatai, amelyek fontosak az orvosnak (születési adatok, vércsoport, allergia, gyógyszer, taj szám)

Betegség napló: itt egy-egy sorban azt vezetjük, hogy mikor, kivel, milyen betegség történt és arra milyen gyógyszert kapott és volt-e valami mellékhatása a gyógyszernek.

Oltási napló: pont az ami papíron is van, csak ezt nem hagyja el az ember. Nekem felnőttként már legalább 3 papíros oltási napolóm volt/van, attól függően, hogy melyiket találom meg éppen.

Pulzusmérős óra

Erre az eszközre gyakorlatilag nincs szüksége az embernek a hétköznapi életben. Normális esetben senki nem kíváncsi a pulzusára napközben. Bár érdekes visszanézni, hogy miként ment fel 200-ra az érték, akkor amikor véletlen felhúznak, de különösebben ennek sincs jelentősége. Az óra akkor kezd használható adatokat mutatni, ha a pulzusszámmal célunk van. Ilyen tipikus cél az adott sportolás hatékonyságának javítása. Pontosan nem tudom, hogyan kell ezt tudományosan csinálni. A futás előtt és után sem olvastam futásról szóló cikkeket, nem elemeztem a pulzusgörbémet, helyette mindig csak az aktuális értéket néztem és figyeltem, hogy a testem ennek megfelelően milyen jelzéseket küld felém. Ez alapján tudom a futást mára optimalizálni távolságra, fogyásra, időre – éppen attól függően, hogy mi a cél vele.

60448-mio-alpha2-1428057501-xc6u-column-width-inline

Annak idején a mellkasra szeret pulzusmérőt is próbáltam használni, de sehogy nem barátkoztam meg vele, mert kényelmetlen és praktikátlan volt. Amikor a MIO elsőnek megjelent a zöld lézeres csuklós pulzusméréssel, azonnal rendeltem egyet az órából. Az óra új verziója azóta is azt tudja, hogy méri a pulzust, mutat időt és van stopper rajta. Nekem azonban ezek pont azok a funkciók, amikre szükségem van. Mivel az óra pulzusmérését sportoláskor használom, ezért az órát csak sportoláskor veszem fel.

Amit még kipróbálnék…

Az ébredéssel soha nem volt gondom, ezért is halogatom az annak a kütyünek a kipróbálását, aminek megadok egy fél órát és ő eldönti, hogy pont melyik az a perc, amikor nekem fel kellene kelnem. Ha valakinek van pozitív tapasztalata ezzel kapcsolatban, akkor szívesen meghallgatom azt.

Aztán van itt egy olyan óra, ami a bevitt kalória értéket követi nyomon elvileg a bőrön keresztül.

Meglepően sok adattal rendelkezik az általunk kilélegzett levegő. Biztosan találkoztatok már az alkoholos befolyásoltság mérésével a rendőri igazoltatáskor. A Mint szerint van itt bőven más elemezhető érték is.

Ebből jutott eszembe, hogy az okos fogkefét is feltalálták már egy ideje, de én még a régi, jó, kézi mozgatással működő fajtát használom.

De érdekes lehet az olyan eszköz is, ami gyors és pontos vérképelemzést tesz lehetővé akár otthoni körülmények között. Ez még a sci-fi kategória…

Szellőztessük okosan = a házban mindig friss levegő van

Ez a téma félig kapcsolódik csak az okosház témakörhöz, mivel a levegő minőségét a lakáson belül inkább a hőszigeteléshez használt anyagok és a gépészet befolyásolja.

Korábban hagyományos A/B energiakategóriájú házban éltünk műanyag nyílászárókkal. A szellőztetés télen és nyáron a napi rutin része volt, mivel a téglafal nem biztosította a levegőcserét kellő mértékben, a műanyag ablakok pedig hermetikusan zártak. A szellőztetés hatására csökkent le a levegő CO2 tartalma, amit egyszerűen úgy érzett az ember, hogy az állott levegőt friss levegő váltotta fel. Ennek az ablaknyitogatásnak nagy hátránya a hőmérséklet-ingadozásban mutatkozott meg, amit télen a fűtésszámlán, nyáron pedig a szoba felmelegedő hőmérsékletén vett észre az ember.

A következő ház, amibe költöztük az az okosház, miről az előző alkalmak során is írtam. A ház állandóan működő levegőcserélő gépészettel oldja meg, hogy mindig friss levegő legyen a szobákban. Ennek előnyét az alábbi grafikon szemléltet.

Jól látható, hogy mikor váltottunk lakhelyet, hiszen a korábbi relatíve magas és állandóan változó CO2 szint egy csapásra fix és alacsony értékre állt be. Ez élettani hatását tekintve azt jelenti, hogy nincs áporodott szag, és legyen akár az éjjeli alvás, vagy a nappali megszokott életvitel FRISS levegőt lélegzik be az lakó. Anélkül, hogy a részletekbe belemennék röviden leírom a folyamatot:

a levegő kintről folyamatosan jön be
a benti levegő bentről folyamatosan megy ki (fontos e kettő érték egyensúlya)
a benti levegő hője egy hőcserélőn keresztül felmelegíti / lehűti a kintről érkező levegőt
a levegő szűréséről 2 / 3 légszűrő filter gondoskodik, amelyet kb. 6-9 havonta kell cserélni (10-20e Ft körüli költség / év)

Ez szuperül hangzik, azonban van olyan eset, amikor az ember zsákutcába kerül és trükközni kell. Velünk az a szerencsétlen szituáció történt, hogy a környék szilárd tüzelésű kazánokat használ, ezért a fűtési szezonban ha nincs légmozgás, akkor a füst képes az egész utcára ráülni. Különösen húzós a helyzet, ha a szomszéd esetleg egy 1800-ban korszerűsített kályhával tüzel mindent ami, háztartási hulladékként fellelhető és mindez egy max 4 méter magas kéményből ömlik a környezetbe. Erre azt a megoldást találtuk ki – miután sikerült a szuper légcserélő rendszernek minden füstöt a lakáson belülre nyomni , hogy aktív szenes szűrővel erősítjük meg a fűtési szezonban a levegő szűrését. Sajnos ez a különösen szélcsendes és különösen büdös anyagok tüzelésének együttállásakor sem segített pedig a szűrőrendszer szerintem már a gáztámadást is elviselte volna. Nem volt mit tenni, az eddig bután állandóan működő levegőcserélőt időprogramozni kellett, azaz a 16-22 óra közötti időben, leállítottuk. Ez volt az az időszak, amikor leginkább problémát jelentett a füst. Persze erre csak akkor van szükség, ha a külső hőmérséklet 15 fok alá csökken.

Mit akartam ezzel mondani? Azt, hogy borzasztóan jó ez a friss levegő hatás, de figyelembe kell venni a külső tényezőket is! Ahhoz, hogy ezt ne csak érzékszervekkel nézzük, hanem mérjük is okos kütyük kellenek.

netatmo1-100663890-large

Nekem a Netatmo termékcsalád tetszett meg, mert:
– a felület átlátható és informatív

img_4310-copy
– az eső előrejelzője, mivel a helyi légnyomás adatokon alapul, ezért nekem bármi másnál pontosabbnak tűnik
– ha több helyszínt akarunk mérni, akkor az okostelefonon azokat együtt könnyen nyomon lehet követni (pl nyaraló)
– méri a CO2 értéket
– eltárolja a historikus adatokat, így ha véletlen valamit vissza kell nézni, akkor az adatok rendelkezésre állnak
– a hangértéket is nézi, így betörésvédelmi feladatot is elláthat
– külső szolgáltatásokhoz is hozzákapcsolható. Ehhez sok segítséget találhatunk itt: https://ifttt.com/netatmo
– európai 🙂

Következtetésképpen ha okosházban élünk, akkor ne csak a kényelmi funkciókra figyeljük oda, hanem adjunk az életminőségre, a levegőminőségre is!

Ajtózárak az okosházban

Az okosházban az alábbi ajtótípusokat különböztettem meg a használatuk alapján. Majd a használati szokásokat elemezve választottam ki a megfelelő zárformát.

beltéri ajtó normál átjárással
beltéri ajtó, ami gyerekek elől elzárt
beltéri ajtó, ahova csak én szeretnék bemenni
garázskapu
kertkapu
bejárati ajtó

Az első típus esetében a normál átjárás miatt a zárformánál pont annak hiányát határoztam meg kritériumnak, azaz ennél ne legyen semmilyen zár, csak egy klincs.

Zárható beltéri ajtók

A második és a harmadik típusnál szerettem volna olyan megoldást találni, amihez nem kell magammal vinni semmit. Ennélfogva a kulcsos variáció azonnal kiesett, mert a kulcsra vigyázni kell és biztosan el fog egyszer keveredni. A modern, valamilyen érintéssel nyitható zárak szintén nem jók, mert vagy egy érzékelőt, vagy egy telefont magával kell hurcolnia az embernek, egyszóval nem praktikus. Az ujjlenyomatos megoldásokat pedig drágának találtam. Mi lehet akkor a megoldás? A kódzáras kilincs. Nem sokat kell variálni vele, mert csak egy gyártót találtam, aki megalkotta a tökéletes klilincset a beltéri zárható ajtókhoz: Assa Abloy kódklincs

A működése végtelenül egyszerű, mert a kilincset megfogva a gombok kézreállnak és egy 5 jegyű kód beütési másodpercek alatt elvégezhető. Ami fejtörést okozott, az az volt, hogy miként lehetne úgy több kódot kitalálni, hogy azok könnyen megjegyezhetők legyenek. Megoldásképpen a kilincsekre számot ragasztottam és erre a számra kitaláltam egy logikát. Pl a számot kétszer lenyomva majd balra tőle a gombot szintén kétszer lenyomva már meg is van az a kombináció, ami kilincsenként eltér, de könnyen felidézhető. A trükk elsősorban gyerekek ellen biztos, 10 éves kor felett pedig már ellenük sem hat :-). Sajnos ahova csak én szeretnék bemenni, akkor azt a kódot már meg kell jegyezni. A kilincs elemeit intezív használat mellett is több, mint fél évet bírnak. 2 év alatt nem volt még meghibásodás jele sem. Illetve van egy automatikus zárás funkció, amivel soha nem fogjuk nyitva hagyni az adott ajtót, mert 30 másodperc után az ajtó automatikusan zár. Természetesen a zártság csak az ajtó kódos oldalára igaz, a másik oldalról az ajtó simán nyitható. Ezzel mindjárt azt a felmerülő kérdést akarom megválaszolni, hogy mi van ha bezárja magát a gyerek: semmi, mert lenyomva a kilincset belülről ki tud jönni.

Garázskapu

A szokásos távirányítós megoldás mellett a garázskaput érdemes az intelligens ház rendszeren keresztül is vezérelhetővé tenni. Ez akkor hasznos, ha a távirányító tipikusan a kocsi slusszkulcsára van téve és mi éppen nem kocsival, hanem biciklivel szeretnénk valahova elmenni. Ekkor elég a mobiltelefont magunkkal vinni. A gyerekek miatt a garázskapuhoz belülről fali nyomógombot is tettünk, így ők mobiltelefon nélküli is kiszolgálják magukat.

Kertkapu

Funkciójában nagyon hasonló a garázskapuhoz. A legfontosabb különbség, hogy a garázskapu már bejárat a házba, míg a kertkapu csak a kertbe engedi be a látogatót. A kertkapu érintéses érzékelővel és az intelligens házon keresztül nyitható. Az érzékelő egyfajta kulcs, amit a gyerekeknek adunk, amíg nem kapnak mobiltelefont. Ilyen érzékelőt adhatunk a kertésznek is, így ők akkor is dolgozhat ha éppen nem vagyunk otthon. Az intelligens ház vezérlése azért is szükséges, mert miután megbizonyosodtunk arról, hogy a kaputelefon előtt beengedhető vendég áll, utána célszerű, ha a kaput is bentről tudjuk kinyitni. Végül és nem utolsó sorban a házba való bejutáshoz nem kell más csak egy mobiltelefon.

Egy bekezdés erejéig elmondanám az utcáról is vezérelhető ház gyenge pontját: a wifi jel. Ahhoz, hogy az intelligens házhoz hozzáférjünk a ház előtt állva 3 lehetőség adott:

kültéri wifit is üzemeltetünk, ha a beltéri jele nem ér ki
VPN kapcsolton keresztül belépünk a házba és ott kinyitjuk magunknak a kaput
kinyitjuk a házat az Internet felé (én ezt nem javaslom)

Bejárati ajtó

A bejárati ajtóval kapcsolatban az elvárásokat a takartónőhöz kellett igazítani. Alapfelállás ugyanis, hogy nem használtunk kulcsos zárakat, tehát a takarítónőnek nem tudtam kulcsot adni. Az érintésessel működő kertkapuhoz hasonlóan ugyanaz a kütyü nyithatta volna a bejárati ajtót is, de mivel az a kütyü elveszthető, ezért ebben biztonsági kockázatot láttam. Az okosházba kötött zárat azért vettem el, mert nem szerettem volna az okosházhoz a takartónőnek hozzáférést adni, plusz nem biztos, hogy van okostelefonja. Keresgélés után akadtam a kóddal és ujjlenyomattal működő zárra: Burg Watcher. A zár mind a zár, mind a kódnyomogatós oldalon elemmel működik. A kódnyomogatós részen kb 6 hónap, míg a zár részen több, mint egy év elem élettartammal bír a tapasztalat szerint. A zár egyetlen gyenge pontja a harmat, ami mellett az ujjlenyomat olvasó nem működik megbízhatóan. Ilyenkor a kódot kell a bejutáshoz használni.

Amit még kipróbáltam volna

Az okoszárak közül többet is átnéztem, de nem találtam hazai forgalmazót hozzájuk. Valami oknál fogva például az Apple Store csak az amerikai oldalon kínálja az okoszárakat. Tovább keresve találtam ezt a piacon fellelhető zárakat összehasonlító cikket. Innen további ötleteket és szempontokat vehetünk elő.

Aki pedig esetleg a retinaszkenneléssel működő ajtózáron gondolkozik, annak innen érdemes elindulnia.

Multimédia lejátszók az okosházban

A tegnapi nap jött ki a nagy hír, hogy a Microsoft Xbox One lejátszójára végre tükrözni lehet az Airplay technológiával az Apple IOS eszközeinek a képét. Ezen megörülve hirtelen eszembe jutott, hogy hányféle eszközt is használunk a videó lejátszáshoz a házban. Tehát ez a cikk arról szól, hogy mivel és hol és hogyan játszunk le videót. Vegyük sorban a lehetőségeket. Ezek leírásánál igyekszem pro és kontra összeszedni az érveket.

Hagyományos CD/DVD/Blue ray lemez lejátszó

Ez a fajta eszköz nincs a birtokunkban, azért mert az idő eljárt felette.

Pro: a régi gyűjtemények miatt szükséges hardware a háztartásban.

Kontra: A filmek / sorozatok nagy részét streamelve, az Internetről vagy a helyi hálózatról nézzük. Nem használuk lemezt.

Xbox One

Pro: egy olyan játékgép, ami szükség esetén CD/DVD/Blue ray lejátszóként is üzemel.

Pro: van rajta Netflix alkalmazás, amivel a filmek online nézhetők

Pro: van rajta DNLA kompatibilis videó lejátszó, ami a helyi hálózati forrásokról tudja lejátszani a filmeket.

Pro: van már rajta Airplay server alkalmazás, amivel az IOS eszközö képernyőtartalmát lehet átjátszani rá. Ennélfogva akár az ITunes Store-ban megvásárolt filmek vagy videók is nézhetők az “Xboxon”.

Pro: van rajta Youtube, ami egyfajta végtelen tévécsatornaként funkcionál a gyerekeknél is. Mi elsősorban érdekes témákhoz keresünk videós bemutatót: legyen az vicces videó vagy éppen egy állatot bemutató rövid természetfilm.

Kontra: egy fokkal nehezebb kezelni mint egy távirányítót, így csak félig nagyszülő kompatibilis. A nagyszülők a kontrollertől is idegenkednek kicsit.

Kontra: a codec skála nem teljes, így bizonyos kódolással nem mindig küzd meg a helyi filmek lejátszásakor.

Smart TV (nálunk Samsung van)

Pro: van rajta okostv központ, ami tartalmazza a DNLA kompatibilis lejátszót és a Youtube lejátszást is.

Kontra: a codec skála nem teljes, így bizonyos kódolással nem mindig küzd meg a helyi filmek lejátszásakor.

Kontra: az okostv generációkból láttam már párat, de hogy azt a fejlesztők nem használják otthon az biztos. Bonyolult és nehézkes navigáció jellemzi az általam látottakat. Azaz nem nagyszülő kompatibilis.

Apple TV

Pro: az ITunes-ben vásárolt sorozatokat / filmeket a telefon és tablet készülékekkel ellentétben streamelve lehet AZONNAL nézni.

Pro: tükrözi a telefon / tablet tartalmat

Kontra: másra nem nagyon jó és a streamelés nem ér annyit, hogy a jövőben is használjuk.

Telefon és tablet + HDMI átalakító

Pro: a megfelelő szoftver után nincs codec probléma.

Pro: nem csak a videót, hanem bármilyen képernyőtartalmat ki lehet tenni a TV-re (pl játékot is)

Kontra: meddig bírja az akkumlátor.

Kontra: nem egyszerű megtalálni a megfelelő videólejátszó szoftvert. HD szaggatás mentes streamelésére sokszor vagy sávszélesség vagy a processzor nem elég. Mi IOS eszközökön az Airplay szoftvert és a Synology NAS saját videólejátszó szoftverét használjuk felváltva.

Videólejátszásra specializált dobozok

Mi a PopcornHour termékcsaládot használjuk régóta megelégedéssel.

Pro: még nem találkoztam olyan filmmel, amit nem játszott volna le szakadásmentesen.

Kontra: a többi funkció használata inkább fájdalmas, mint hasznos (pl Youtube)

Mivel irányítsuk ezt a sok dobozt?

A Logitech Harmony Hub terméke két dolog miatt tetszett meg.

elsőre az amit szerettem volna és tényleg meg tudja oldani a sok távirányító egybegyúrását
bár a saját távirányítóját sokkal kényelmesebb használni, de van normális telefonra telepíthető szotvere is

A végeredmény, hogy le van telepítve egy ilyen doboz az eszközö közelében, ott aztán a betanítás után egy távirányítóról lehet a médiafunkciókkal kapcsolatos eszközöket irányítani. Az okosházzal az összeköttetést egy infrakapu biztosítja, aminek köszönhetően ha bekapcsolom a mozi funkciót a nappaliban, akkor az infrakapun keresztül a Logitech Hub szól az okosháznak, hogy a világítást is ehhez kell igazítani.

Következtetés: mit vennék ha ma venném?

Az Xbox One tökéletes választás, ha játszunk is vele. Ha nem, akkor a legjobbnak egy jó menüvel rendelkező (próbáljuk ki a boltban!) okostv tűnik. A többi kütyü egyre inkább feleslegessé kezd vállni.

Hang a házban – multiroom rendszerek

Kezdjük először a probléma felvetésével: mire is való egy ilyen multiroom hangrendszer (pl Sonos) ? A lakásunkat bár életterekre osztjuk a szobákkal, mégis egységesen használjuk. Régen ha a nappaliban lévő rádiót kellően hangosra állította az ember, akkor hallani lehetett az egész lakásban és a szomszédban is. De ettől még ugyanarra a problémára adta meg ez az egyszerű megoldás a választ: zenét szeretnénk hallgatni, miközben a lakásban teszünk-veszünk. A zenehallgatás kétféleképpen lehetséges:

ugyanazt a zenét szeretnénk hallgatni nagyjából ugyanúgy attól függetlenül, hogy éppen melyik szobában tartózkodunk
az egyes szobákban más-más zenét szeretnénk hallatni.

A zene forrása

Online zenei előfizetések

Az elmúlt években ennek a kérdéskörnek a megválaszolása teljesen eltolódott az online zenehallgatás irányába. Korábban a multiroom rendszerek a lokálisan tárolt zenet helyezték előtérbe, míg mára elsősorban az online zeneelőfizetések (Spotify, Last.fm, Apple Music, Deezer) integrálása és annak könnyű kezelése a szempont.

Saját magam is úgy gondolkoztam pár évvel ezelőtt, hogy milyen zenét hallgassak abból a választékból, amit saját magam összegyűjtöttem. Pár évvel ezelőtt ez megváltozott abba az irányba, hogy ha hallottam egy jó számot, akkor megkerestem az előadót a Spotifyon és belehallgattam a dalaiba online. Az utóbbi időben áttértem az online, mások által szerkesztett zenei listákra (pl Top listák), de a legújabb trend már inkább az úgynevezett hangulatképek megválasztása lett. Például beállítom, hogy lefekvéshez Jazz-t szeretnék hallgatni és ennek megfelelően az “Jazz at Night” lejátszási listát indítom el.

Zene háttértárról

A háttértár vagy közvetlenül a multiroom rendszerre van rákötve, vagy külön eszközön keresztül csatlakozik a hálózathoz. Külön eszközként olyan kütyüt használjunk, ami DLNA kompatibilis, így a multiroom rendszer közvetlenül tud róla lejátszani.

Hang Aux csatlakozónk keresztül

Ez különösen akkor praktikus, ha az Aux csatlakozó könnyen hozzáférhető helyen van. Tipikus összekötési mód ez akkor, ha a multiroom rendszer egy vendég telefonjáról kapja a zenét.

Más vezeték nélküli rendszerek pl Bluetooth/Airplay összeköttetés

Ezek a módok abban segítenek, hogy a telefonokon szóló zenét “kitegyük” a multiroom hangrendszerre.

Miből jön majd a hang?

Vannak olyan multiroom rendszerek, amelyek a hangszóró és vevő egységet egybe építik. Ezek tipikusan NEM beépíthető elemek. Beépített mennyezeti hangsugárzó esetén már külön beszélünk vevő és hangkeltő egységről.

Az alábbi szempontokat érdemes átgondolni:

van-e hely a szabadon álló hangfalhoz: álló, falra szerelt, beépített hangfal legyen
van-e áramforrás azon a helyen ahova a hangot tenni szeretnénk
van-e hálózati kapcsolat vagy wifi jel ott ahol a multiroom egységet el szeretnénk helyezni
mennyire párás a könyezet: fürdő, szauna

Össze tudom-e kötni a multiroom rendszert a házimozi rendszerrel?

Igen, mégpedig úgy, hogy a multiroom rendszer egy hangbemenet lesz a házimozi rendszeren. Ennek megfelelően például lehet úgy hallgatni a zenét egy egybe konyha-nappali elrendezésnél, hogy a konyhában a muliroom rendszer hangfalal, míg a nappaliban a házimozi szól.

Hogyan lehet rádiót hallgatni a multiroom rendszerben?

Sok multiroom rendszer már támogatja az online fogható rádiók lejátszását. De ha ez nem lenne, akkor hangbemenetként a házimozirendszer rádiója is tökéletesen megteszi. Sajnos a házimozis hangbemenetet választva nem lehet az applikációval sávot váltani.

Gyakorlati tapasztalatok röviden

Amióta a multiroom rendszer kényelmi funkciói egy sima mobiltelefonos applikációval szinte távirányító szerűen kezelhetők, azóta sokkal több zenét hallgatunk. Rengeteg házimunkával kapcsolatos tevékenység sokkal jobb kedvvel végezhető, ha közben szól a zene.

ui: fapados multiroom még 90-es évekből

Ha valaki beszerez (Mo-n nem kapható, de külföldről rendelhető) olyan rádiós transmittert, ami kellően erős ahhoz, hogy lefedjen egy 100mes kört, akkor az valószínűleg egy adott hullámsávon hallgatható zenét eredményez a lakás minden pontján. Egyszóval csinálunk egy saját rádióállomást, amit persze mindenki hallgathat, aki veszi a közelünkben az adást. Ez az egyszerű megoldás elsősorban arra jó, hogy a lakásban mindenhol fellelhető zenelejátszó eszközök a rádió segítségével ugyanazt a zenét játsszák. A kényelem elmarad, de a végeredmény hasonlóan jó lesz.

Milyen lesz egy okosház 2030-ban?

3 dolog, ami az okosházaknál a jövőbe mutat

2016-ot írunk, így a cikk aktuálissá válhat akár minden évben. Vajon mi várhat ránk a jövőben az otthonautomatizálás témájában? Ami most biztosan látszik, hogy az “Internet of things” mozgalom tovább fokozódik. Röviden ez azt jelenti, hogy a minket körülvevő elektromosságot használó dolgok az Interneten keresztül összekapcsolódnak és elérhetőkké vállnak. Erre az egyedi szabványokon kívül egyre inkább elterjednek a hétköznapi számítástechnikában is használt adatátviteli formák: bluetooth, wifi, z-wave. A kiegészítőként testen viselt és az otthonunkban használt eszközök mind okosabbak lesznek és igyekeznek kiszolgálni kényelmünket.

Kérdés az, hogy ezt meddig lehet fokozni? Meddig érdemes használni? Mikor leszünk inkább rabjai annak, aminek inkább segítenie kéne az életünket? Ne gondoljunk nagy dolgokra, elég ha az “állandóan töltőre kell dugni az okostelefonomat mert lemerül” érzést vesszük elő emlékezetünkből. Ez az érzés nap, mint nap velünk él.

1) A sík felület = monitor

Ami egyértelműen látható, hogy a jövő kütyüi előszeretettel használják majd adatmegjelenítőként az összes körülöttünk lévő sík felületet.

Mi van azonban akkor, ha a felületek a szemünkön keresztül elevenednek meg. Erre is vannak próbálkozások, bár igazi áttörés vélhetőn akkor jön el, amikor a könnyen hordható szemüveg méretére kicsinyedik az ezt kiszolgáló technológia.

2) A robot gondolkozik helyettünk

A mesterséges intelligencia kutatások kezdetleges formában már beköszöntöttek a mindennapi életbe is. Az Apple Siri-je és a Google hangalapú keresése már sok alapvető rutinfeladatot elvégeznek helyettünk… elvileg. Nekem ez leginkább csak csendes környezetben és jó angol kiejtéssel párosulva hozott sikerélményt. A kísérletezés közben jöttem rá, hogy az én életembe ebből az AI élményből egyenlőre az jött át, hogy a könyveket akár futás közben, magyarul is olvashatom, mert azt az okostelefonom bár robothangon, de jól érthetően felolvassa nekem. (a linken a beállítás olvasható)

Az olyan számítógépek, amelyek képesek akár társként jelen lenni körülöttünk még váratnak magára, de a She című film koncepciója szerintem már nem a távoli jövőt mutatja, hanem a holnaputánt.

3) Mindent mérünk

A fitness kütyük mindent mérnek, ami a mozgással kapcsolatos, az otthoni termosztátok már a levegő összetételét elemzik, a szobamérleg megmondja, hogy mi az aktuális BMInk. Ezeknek az adatoknak jó részét összefüggéseiben használjuk okosan és nem a pillanatnyi értékek érdekelnek minket. Például a fitness kütyün én leginkább az időt nézem adott sportolás közben, míg időszakokra bontva már érdekel a távolság érték is. Fontos, hogy találjuk meg az egyensúlyt és csak annyit adatot “szívjunk” fel, amennyit érdemes feldolgozni. A sok okos eszközt arra tanítják gyártói, hogy mutassanak meg tudásukból minél többet, még akkor is, ha az igazából arra nincs szükségünk. Pár példa saját életemből, hogy mikor milyen adatra figyelek:

adott futásnál csak az időt nézem
hetente nézem a megtett kmt
a mérlegnél a grafikont nézem, azaz van-e valamilyen tendencia
a termosztátnál azt várom, hogy kb mindig ugyanannyi legyen, de annak örülök ha szól, hogy magas a CO2 tartalom és szellőztetni érdemes

Közeljövő, azaz milyen kütyüt várok a napokban

Várok egy lázmérőt, ami elvileg még egyszerűbbé teszi azt, ami most is egyszerű. Az egy szem higanyos lázmérőre vigyázunk, mint a kincsre, mert az elektromosok csak sacc/kb mondják meg, hogy lázas-e valaki vagy sem.

Várok még egy kopogtatót, ami annyira egyszerű, hogy már zseniális. Otthonautomatizálásban alapdarabnak gondolom, ha elérhető lesz.

Következik: hang a házban, multiroom rendszer tapasztalatok

Okosház esettanulmány: Kültér

Kültér automatizálása

Kamerák

Az IP alapú kamerák (pl Trendnet) ma már HD minőségben, akár 30-40 méter távolságra képesek akár éjszakai is látni. Ráadásul ezek vezérlése egy házi NAS (pl Synology J típusok) segítségével, akár szakember nélkül is automatizálható. Érzékelés és felvételi módok sokasága állítható be. A kamerák képét régi tableteken, a falon állandó, jelleggel érdemes mutatni közlekedés szempontjából forgalmas helyeken (pl előszoba, konyha). A felvétel minődségénél én az 1 frame / sec értéket javaslom, mert a minőség állóképeken így renden van és viszonlag hosszú idő őrizhető meg a tárhely foglalás alacsony volta miatt. Plusz tegyünk ki jelzést olyan helyre, ahol a kívülálló látja, hogy ez egy olyan ház, ahol van riasztó/kamera/vadállat.

Garázskapu és kertkapu

A nyitás és zárás funkció alapvető része az intelligens ház vezérlésnek. Pl ha a garázskaput nyitjuk, akkor célszerű ha a garázsajtó is nyílik. Infrakaput a csukódás leállítására nem használtunk, mert ha a kapu előtt van gyalogos forgalom, akkor akár hosszú ideig is nyitva maradhat a kert a ház előtt elmenő gyalogosok miatt.

Kertvilágítás bejárat körül

Itt logikus mozgásérzékelőt használni a világítás kapcsolására. Általában kell egy a bejárathoz és a kertkapuhoz is. A kettő közötti távolság már a lámpák időzítésével áthidalható. A mai rendszerek már kezelik a napkelte és napnyugta fogalmát, így ha a mozgásérzékelő feltétele mellé még hozzátesszük, hogy csak akkor világítsunk, ha már lement a nap, akkor nem ég feleslegesen a világítás.

Kertvilágítás máshol

A kamerák éjszaka is látnak, ezért a kamerák miatt nincs értelme a lámpákat égetni. A kertet is eseti jelleggel használjuk, így ott sincs állandó világítás. Nálunk a különböző kerti hangulatvilágítások kézzel kapcsolhatók az intelligens ház vezérlőjében.

Feljáró fűtés

Alapprobléma: a túl vastag térkövet normál fűtőszál nem fűt át. Ha vékonyabb burkolatot használsz, akkor is minimum 3-4 óra, míg a fűtés hatni kezd. A külső hőmérséklet ellenőrzéssel lehet automatizálni a dolgot, de én még nem jöttem rá mi mondja meg az intelligenciának, hogy mikor van jegesedés. Ezért nálam maradt a kézi üzemmód, de még többet használom az indulás előtt gyorsan kiszórt homokos kavicsot.

Mi nem része az intelligens háznak és miért?

Riasztórendszer

A riasztórendszer esetében én a különálló rendszert választottam, az intelligens ház és a riasztó között csupán adatcsere van. Azaz ha a ház be van riasztva, akkor az intelligens ház a plusz funkciókat ez alapján már lekezeli:

árnyékolás automata mozgatása
jelenlét szimulálás a villanyok kapcsolgatásával

Öntöző rendszer

A csapadék és időszak alapján a mai öntöző rendszerek szépen elvégzik önállóan az öntözés folyamatát. Mivel a több öntözőkör vezérlése miatt öntözés vezérlés úgy is kell, ezért nem láttam értelmét az intelligens házzal kombinálni.

Ház fűtése

A házban elhelyezett termosztátok alapján a fűtési rendszertől azt várjuk, hogy állandó hőmérsékletet produkáljon, azaz nincs nagyon értelme ezt intelligensen vezérelni. A mai korszerű szigeteléseknek köszönhetően csak akkor van értelme a “holiday funkciót” használni a fűtéseknél, ha több hétre utazunk el. Ezt pedig be tudjuk kapcsolni kézzel is.