Author: livinginasmarthome

Okosház esettanulmány: konyha

A konyhát úgy kell elképzelni, mint annak idején a tűzhelyet. Ez egy központi hely, aminek ezer és ezer feltételnek kell egyszerre megfelelnie. Azaz az automatizálás és a kézi kapcsolás itt együtt él. Ennek alapján kerültek kialakításra az élethelyzetek.

Konyhai élethelyzetek

Nappal van: automatikusan ez az alap

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Ha lehet, akkor legyen egy alap világítás, amire még rá lehet lapátolni egy “reflektorral”. Ez a reflektor ebben élethelyzetben nem kell.

Reflektor kell: kézi kapcsolás

  • napszaktól függetlenül minden világítást felolt.

Alvás: időszak alapján

  • csak az éjszakai fény égetni. Különösen hálás ez ha az éjszakai konyha túra esetén nem a teljes világítás kapcsolódik fel az álmos szemünkbe. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.

 

Egyéb dolgok

  • a konyha központi hely, ezért javasolt oda tenni olyan univerzális töltőket, amelyek a kütyükhöz éppen kellenek (család létszáma darabot minimum). Itt egy példa mire is gondoltam.
    a konyha gépek száma mindig szaporodik, ezért min 10 konnektort tegyünk a pultra. Nem, 6 darab biztosan nem lesz elég 🙂
    helyi plusz világítások kellenek, de ezeket lehet kézzel is kapcsolni (pl. tűzhely)

 

Háztartási helyiség és/vagy kamra

Sok helyen ez egy és ugyanaz, mint a konyha. Ha mégis külön lenne, akkor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:

  • világítás mozgásérzékelő alapján
  • vasaló konnektor időkapcsolós + van vasalóhoz plusz ban világítás + tv ha a vasalás sok lenne
  • páraérzékelő fontos lehet

Folytatás: kültéri praktikák

Okosház esettanulmány: fürdő és wc

A fürdőben és a wcben előforduló élethelyzetek

Nappal van

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Ha lehet, akkor legyen egy alap világítás, amire még rá lehet lapátolni egy “reflektorral”. Ez a reflektor ebben élethelyzetben nem kell.

Reflektor kell

  • napszaktól függetlenül minden világítást felolt.

Alvás

  • csak az éjszakai fény égetni. Különösen hálás ez ha az éjszakai wc túra esetén nem a teljes világítás kapcsolódik fel az álmos szemünkbe. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.

 

Egyéb dolgok:

  • célszerű vízszivárgás érzékelőt használi, de azt tegyük olyan helyre, hogy egy kiadósabb kádas pancsolás lehetőleg ne érje.
  • a szoba foglalt jelzés még családon belül is hasznos. Válasszunk olyan kilincset, ami ezt jelzi.
  • ha elektromos törölköző szárítót használunk, akkor annak kapcsolása legyen időkapcsolós, azaz bekapcsolás után pl 60 perccel fixen le is kapcsol
  • szauna indítást célszerű bekötni az intelligens házba, mert még az infraszauna is jobb ha van egy kis bemelegítés előtte, a finn szauna pedig csak 30-60 perc előmelegítés után használható.

 

Az általános világítást a jelenlét érzékelő vezérli. A jelenlét érzékelőket vagy az érzékelőnél vagy a házvezérlő rendszerben úgy érdemes beállítani, hogy legyen egyfajta ráhagyásuk. Azaz a mozgás hiányában ne jelezzen azonnal OFF állapotot, hanem kicsit várjon. Nálunk ez 120 másodperccel működik jól.

Okosház esettanulmány:hálószoba

Hálószobai élethelyzetek

Nappal van

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Mehet fel minden lámpa. Ez a világítás nem kell áramszünet esetén.
  • redőny menjen fel az ébredési időben, de csak akkor ha nincs hétvége, vagy nincs beállítva az iskolaszünet van opció.
  • zene lejátszás engedélyezve

 

Alvás előtt / TVzek

  • a világításnál csak a hangulat égjen, de az is csak akkor ha a külső fényzérzékelő szerint kell. A délutáni szunyókálás előkészületeinél teljesen felesleges világítás a nappali fény mellé. Ez a világítás nem kell áramszünet esetén.
  • rendőny menjen le és teljes sötétítés legyen aktív

 

Alvás

  • csak az éjszakai fény égjen. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.
  • betörésvédelem: amennyiben az alvás mód aktív és az éjszakai időszak érvényes (pl 22-05 óra között), akkor felételezhető, hogy a külső nyílászárók egyikét sem nyitja ki az ember normál esetben. Ekkor be lehet állítani egyfajta héjriasztást, aminek csendes riasztása a hálószobára koncentrál. Nálunk ilyenkor kellemetlen villódzás indul el, mert minden villany 15-ször egymás után felvillan és elalszik.

Elsőnek felkeltem

  • a világításnál csak a hangulat égjen, de az is csak akkor ha a külső fényzérzékelő szerint kell.

Árnyékolás: korábbiak szerint

Egyéb dolgok

  • a zene vezérlés manuális, azaz az alvás funkció sem állítja meg
  • az éjjeli szekrény kötelező eleme az univerzális töltő, ami elsősorban az okostelefonokat tölti (okostelefon egyébként éjjeli lámpaként is mindig kéznél van így)
  • az olvasólámpa legyen középen, mert akkor magunk felé fordítva nem süt a párunk szemébe
  • gardrób világítás csak akkor kell, ha szűk zárt helyen vannak a gardróbok.
  • hangulatvilágításnak jól használhatók a ledmécsesek, 1-2 led is elég fényt ad

Folytatás: Fürdő és mellékhelyiség (WC)

Okosház esettanulmány: nappali

Világítás alapfogalmak

Mielőtt elkezdenénk tárgyalni a helyiség automatizálási lehetőségeit érdemes kis kitérőt tenni pár világítással összefüggő kérdésre:

  • színhőmérséklet: egyszerűen fogalmazva mennyire “fehér” vagy “sárga” a fehér fény. erre van nagyon sok teszt és marketingszöveg, de sajnos egy módszer a 100%-os, mégpedig a saját szemünk használata megfelelő környezeti fényviszonok esetén. Azaz ha valamit nappal nézünk meg, akkor az este tutira másképp fog látszani. Törekedjünk arra, hogy legalább hasonlítson a próbaterem fényviszonya, ahhoz ahogy otthon is használni szeretnénk. A másik tipikus színhőmérséklet hiba, ha több gyártó termékét vásároljuk össze és a végén sehogy nem passzolnak. Itt most ne csak a “bemegyünk a boltba és megvesszünk egy típusú égőfajtákat egy márkából” helyzetre gondoljunk, hanem például arra is, hogy az asztalos is használ beéptett fényeket a bútorok készítése során. Vajon annak színhőmérsékletét ellenőrizte valaki mielőtt az egész bútor beépítésre kerül??? Nincs bosszantóbb, mint a szépen megkomponált fényorgiát tönkrevágja a hőn áhított bútorba épített másik színhőmérsékletet használó fénycsík.
  • fényerőszabályozás: érdeklődjünk utána, hogy a házautomatika pontosan milyen fényerőszabályozási típusokkal hajlandó együttműködni. Későbbi meglepetés így talán elkerülhető.
  • direkt és szórt fény: direkt fényt ha lehet, akkor csak mennyezetnél és olvasólámpánál használjunk. Direkt fényből kis textillel könnyen lehet szórt fényt csinálni. A direkt fény még tompított formában is bánt, mert pontszerűen, élesen világít.

Térjünk vissza a nappalira. A nappali egy amolyan Jolly Joker éppen ezért a funkciók egy része nem élethelyzetet szimlál, hanem külön-külön szabályozható. Vegyük sorba ezeket a funkciókat, majd a végén gondoljuk végig, hogy van-e értelme kombinált élethelyzetek beállítását eröltetni a nappaliban.

Világítási képek

A világítási képek hangulatot tükröznek. Maximum 3-4 világítási képet javaslok, mert ennél többet úgy sem jegyez meg senki. (pl TVzés minimál fény, Normál világítás mérsékelt fénnyel, Legózok és kell ra reflektor, Éjszaka van elég a lábfény). A megfelelő világítási képekhez az alábbi fényforrások variálása ajánlott:

  • csillár: a nappali koronája, díszítő jellegénél fogva a legtöbb esetben érdemes “égetni”, azaz szinte kötelezően fényerőszabályozó legyen.
  • falikarok: érdemes odafigyelni, hogy ne direkt, hanem szórt fényt adjon. Ide tartoznak a képvilágítások is.
  • lábfények: lépcső és közlekedési folyosó jelzésére és éjszakai irányfénynek. Ismét kiemelném, hogy nem jó, ha a fény visszintes vagy felfelé irányuló. Legyen minimális fényerejű, mondhatnám, a lehető legkisebb. Ha lehetett volna megfelelő foszforeszkáló festéket használni, akkor az lenne a legjobb erre.
  • kiegészítő mennyezeti világítás: elsősorban a fénymennyiség növelésére való, azokra a helyekre, ahova a csillár már nem ér el.
  • rejtett mennyezeti világítás: gipszkarton szerkezetekkel szokták elrejteni. Mostanában divatos a színes ledszallag használata. Gondoljunk arra, hogy a ledszallag hossza nem lehet végtelen. 5 és 10 méter felett már trükközni kell a több darabból toldom össze módszerrel.

Szellőztetés

A nappali a társasági élet központja, ezért előfordulhat, hogy a szellőztetést fokozottan kell használni, ha sok ember tartózkodik egy helyen. A szellőztetés party módja nem nagyon kapcsolható világításhoz, hiszen sokan lehetünk egy baráti összejövetelen és egy fergeteges szilveszteri házibuliban is. Azaz kezeljük külön manuális kapcsolóval. Automatizálni úgy lehet ennek kezelésést, hogy CO2 érzékelővel nézzük a levegő elhasználódását.

Multimédia

Multimédia vagy egyszerűen fogalmazva TVzünk: a jelenkori intelligens ház rendszerek egyre inkább támogatják a multimédia rendszereknél már régóta létező szabványokat, amelyek segítségével megoldható volt, hogy egy távirányító sok-sok készüléket kezel egyszerre. Nyugodjunk meg, a meglévő kütyük jól veszik az akadályt, azonban az “intelligens ház” már kevésbé. Mi is a gond? A gond abból adódik, hogy az intelligens ház univerzális rendszer és sok minden feltételenek meg kell felelnie nem csak a szabványok, hanem a kezelőfelület esetén is. Ez lefordítva annyit tesz, hogy egy jól megtervezett távirányító még mindig kenterbe ver mindenféle okostelefonos kezelőfelületet. Tehát ha nem akarunk nap-mint-nap bénázni és az asszonnyal is szeretnénk még beszélőviszonyban lenni, akkor maradunk az univerzális, jól bevált, multimédiás rendszerekhez alapból járó távirányítónál. (megjegyzem, hogy a Logitech távirányító termékei is elég jók arra, hogy több távirányítóból egyet csináljunk). Ezekután a távirányító vajon hogyan fogja megmondani az okos háznak, hogy Tvzéshez nem érdemes 100%-on pörgetni a nappali csillárt. A megoldás ebben rejlik: a távirányító szinte biztos, hogy kezel infra jelet, így az okos háznak egy infrakapu segítségével lehet a tudomására hozni, hogy ha bekapcsoljuk a Tv-t, akkor váltson át Tv-ző állapotba.

Élethelyzetek a nappaliban

Tvzek: a nappaliban ezt az élethelyzetet érdemes beállítani, mert ekkor több dolog kell, hogy történjen:

  • bekapcsolódnak a multimédia rendszerek (TV, lejátszó, erősítő)
  • projektor esetén lejön a projektorvászon és bekapcsol a projektor
  • besötétítünk (redőny vagy függöny), ha szükséges
  • lekapcsoljuk a felesleges lámpákat (azt biztosan, ami pont tükröződik a TV képernyőjében) és minimálisra vesszük a világítást, de csak akkor ha szükséges, hiszen délelőtt 11kor valószínűleg nem kell semmilyen évszakban túl sok lámpát égetni.
  • leállítjuk a multiroom rendszerből éppen szóló zenét

Nem Tvzek: a nappaliban ezt az élethelyzetet használjuk alap beállításként.

  • a világítások a napszaknak megfelelően viselkedjenek
  • az árnyékolás alkalmazkodjon a nap állásához, de ne zárja ki a lemenő redőny a teraszon mulatozó háziakat (pl ajtónyitás érzékelő blokkolja a redőnyt)

Praktikus:

  • a csillár világítás automatikusan szabályozza a plusz mennyezeti fényeket, mert ha a csillár fényerőszabályozóját maximum közelébe állítom, akkor sok fényt akarok az egész nappaliban, ezért ilyenkor automatikusan felkapcsolhatjuk a kiegészítő mennyezeti világítást.

Folytatás: hálószoba

Okosház esettanulmány: gyerekszoba

Az egyes helyiségek életét ne funkcionálisan kézeljük el, azaz ne kezdjük el sorban felsorolni, hogy világítás, fűtés, árnyékolás, stb… , hanem induljunk ki az élethelyzetekből. Ezeket írjuk le a kivitelezőnek, hiszen nem egy pipált listát szeretnénk átvenni, hanem lakni szeretnénk abban a házban.

a) Nappal van

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Ha pedig kell, akkor mehet fel minden lámpa, mert játszanak a gyerekek. Ez a világítás nem kell áramszünet esetén.
  • redőny menjen fel az ébredési időben, de csak akkor ha nincs hétvége, vagy nincs beállítva az iskolaszünet van opció.
  • zene lejátszás engedélyezve

b) Alvás előtt

(később játszok a számítógépen hagyjál békén eset)

  • a világításnál csak a hangulat égjen, de az is csak akkor ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Pl délutáni alvás előkészületnél minek. Ez a világítás nem kell áramszünet esetén.
  • rendőny menjen le és teljes sötétítés legyen aktív

c) Alvás

  • csak az éjszakai fény égetni. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.
  • zene megáll és nem is lehet elindítani

Az általános világítást (normál és alvás előtt) a jelenlét érzékelő vezérli. Tehát ha van életjel a szobában és nincs elég világos a kinti világosság alapján, akkor működnek a lámpák. A jelenlét érzékelőket vagy az érzékelőnél vagy a házvezérlő rendszerben úgy érdemes beállítani, hogy legyen egyfajta ráhagyásuk. Azaz a mozgás hiányában ne jelezzen azonnal OFF állapotot, hanem kicsit várjon. Nálunk ez 120 másodperccel működik jól.

Olvasólámpák kézzel működtetve.

d) Árnyékolás

Most jön a bonyolult rész, az árnyékolás, amit hasonló elvek vezérelnek a többi alvásra használt helyiségben is:

  • redőny menjen fel az ébredési időben, de csak akkor ha nincs hétvége, vagy nincs beállítva az iskolaszünet van opció, DE vegye figyelembe, hogy nincs erős szél
  • ha erős szél van, akkor menjen le a redőny és legyen középső (fénybeengedő állásban), DE csak ha nincs alvás
  • a szoba tájolásának megfelelően nézze 15 percenként, hogy kell-e árnyékolni (a tájolás azért kell, mert a nyugati tájolásnál csak délután 15 óra után kell ezzel foglalkozni). El tudja dönteni, hogy 1es 2es 3as fokozatú árnyékolás kell-e. (3as a legközelebb van a sötétítéshez, de még az sem sötét)
  • ha már nem kell árnyékolni, DE nem alszanak, DE nincs erős szél akkor húzza fel a redőnyt

Összefoglalva

  • általában nincs világítás kapcsoló, csak bent vagyok, alvás előtt és alszom kapcsoló
  • redőny az élethelyzetnek / kinti fénynek / szélnek megfelelően automatikusan viselkedik soha nem kellett hozzányúlnunk
  • ha a szobából ki lehet menni a házból, akkor még annyi figyelést kell bele tenni a logikába, hogy ne eressze le a redőnyt ha nyitva az ajtó

Folytatás: nappali

Alapozás tovább: okosház trükkök kezdőknek

Még pár dolog, amivel csak utólag szokták szembesíteni a megrendelőt

  • sok dolog nem 220 V áramfelvétellel működik, hanem csak 12 V -ot eszik. Ez egyet jelent azzal, hogy trafót kell használni. A trafónak viszont hangja van, így gondoljuk át hova rejtjük el a trafót, és ott mennyire zavar minket a hangja. A halkabb trafó drágább…
  • az érzékelők többsége kisfeszültséggel megy, vannak buszrendszeres és csillagpontos rendszerek. A kettő közötti különbség, hogy a buszrendszeres rendszerknél a kapcsolókat és érzékelőket elvileg “egy” vezetékre fűzik fel. A csillagpontos rendszerek pedig minden kapcsolóhoz és érzékelőhöz (tipikusan bemenetek) külön-külön vezetéket viszenk el. Elsőre a buszrendszer tűnik ez alapján jobbnak, mert kevesebb “madzag” kell hozzá. Ez nem feltétlen igaz. A két rendszer között a pénztárca / az igények együttesen döntenek. Ami viszont fix, hogy a csillagpontos rendszernél komoly mennyiségű vezeték gyűlik össze, amit valahogy el kell vezetni. A vezetékeknek számuknál fogva helyigénye van. Külön kihívás az, ha a mai modern házakban a kis energiafelvétellel együtt járó légtömörséget és a vezetékek elvezetését együttesen kell megoldani. Ami az egyik problémára jó az 100% szivatni fogja a másikat. Sok kerek vezetéket egymás mellett fizikai lehetetlenség légtömören szigetelni. Megsúgom, azért van rá sok megoldás, csak figyelni kell rá!
  • mindenhova kérjünk plusz vezetéket mindenből, még a legalaposabb tervezésnél is maradnak ki dolgok.
  • divatos vezeték nélküli rendszereket használni. Abban az esetben ha a belső falszerkezetek könnyűszerkezetes giszkartonból készülnek, amelyeket fémvázra szerelnek fel, akkor olyan lakásban fogunk lakni, amely nem barátja a vezetéknélküli rendszereknek. A zárt fémkalitka nem barátja a láthatatlan hullámoknak, mert árnyékol. Hasonló hatása van a vasbeton födémnek. Gondoskodjunk ezen falak / födémek vezetékkel való átjárásáról, ne utólag kelljen furkálni.

Kapcsolók

A laikus házlakó 3 alaptípust különböztet meg:

  • hagyományos kapcsoló: ha ON állapotban van, akkor az fizikailag látszik. Hátránya, hogy működésileg nem kompatibilis azzal, hogy valami automatán lekapcsoljunk, hiszen az intelligens ház nem tud odamenni és visszabillenteni a kapcsolót.
  • redőnykapcsoló, bár én úgy hívom fali egér: itt kattanás jelzi ha megnyomtuk, majd vissza is áll a kapcsoló alaphelyzetbe. Külön előny, hogy a ház rendszerétől függően lehet dupla klikk funkciót is programozni. Ezzel például egy egyszerű dupla kapcsolóval, akár négyféle eseményt is előidézhetünk.
  • sokkapcsolós kapcsolók: ezekből van sok fajta (még beépített kijelzős is). Itt van lehetőség arra, hogy még több gombot helyezzünk el a falra, amit aztán csak mi fogunk tudni használni. Nem titkolom, hogy ezekből használható fajtával még nem találkoztam. Mi több redőnykapcsolót használunk egymás alatt, ha több gomb kellett valahova.

Kapcsolók szerelési magassága:

  • 120 cm körüli hagyományos magasság: előnyére még nem sikerült rájönnöm
  • 90cm magasság: nálunk ez van, mert így a gyerek is már kiskorában eléri és magszokja, illetve a kapcsoláshoz nem kell felmelni a kezet, hanem elég menet közben rácsapni.

utóirat kapcsolókhoz: hogyan jelöljük melyik kapcsoló mire szolgál: mi egyszínű öntapadós tapétát vettün, amiből formanyomóval figurákat vágtam ki. A formanyomó segített abban, hogy ki is nézzenek ezek a figurák valahogy. A világítás erősségének megfelelően kaptak a kapcsolók egy / két holdat vagy egy / két napot. Még a gyerekeknek sem kellett magyarázni, hogy a sok fény a dupla nap.

Hálózatos dolgok

  • a ház minden helyiségébe (kivéve wc) érdemes hálózati gigabites pontot kiépíteni. A konyhában is kezdenek megjelenni az intelligens eszközök és ha van rajtuk LAN csatlakozó, akkor az elektroszomog csökkentése érdekében inkább mindig használjuk a vezetékes netet, mint a vezeték nélkülit.
  • “ablakok vagy gipszkarton vázszerkezet” vs wifi: ezt sem emeli ki senki hogy a gipszkartont fém tartószerkezetre rögzítik, ami elég intenzíven árnyékolja a wifit. Hasonló a helyzet a fémkeretes ablakokkal. Azaz ha lehet használjunk jó minőségű wifi szórót, vagy előre készüljünk fel a wifi jel több ponton való erősítésére.
  • használjunk az eszközöknél fix ipt. Egy egy nagyobb háztartásban ma már akár 30-50 készülék is csatlakozhat a netre. Az ip kiosztásról írjunk listát pl egy
    Google Docs formában, hogy könnyen hozzáférhető és aktualizálható legyen.

Folytatásban: esettanulmányok szobánként

Bevezető – avagy mitől lesz okos egy ház?

Miben segít ez a gyakorlati útmutató?

Előszóként megjegyezném, hogy az írás nem technológiai oldalról közelíti meg az intelligens ház koncepcióját. Abban szeretnék sorstársaimnak kis segítséget nyújtani, hogy a funkcionális leírást milyen mértékben érdemes átgondolni ahhoz, hogy utána a kivitelezés végén egy kedvünk szerint működő lakás kapjunk végeredményül és NE egy kísértetkastélyt.

Azaz a blogban leírtak egyfajta garancia lehet arra, hogy:

  • a kivitelező nem néz hülyének minket
  • a kivitelező el tudja dönteni, hogy a bevezetésre kerülő rendszer alkalmas-e arra, amit szeretnénk
  • a kivitelező el tudja dönteni, hogy ő meg tudja-e valósítani a kéréseinket
  • nem kell 2x, 3x annyit fizetni a rendszer programozásáért, mint ami tervezve lett
  • nem lesz ősz a hajunk a rendszer beüzemelését követő pár hónapon belül és párunk sem költözik el, mert az intelligens ház inkább zavarja őt, mint segíti

 

Érzékelők

Mint minden munka elvégzéséhez itt is feltétel a megfelelő “szerszámozás”. Ezek a szerszámok jelen esetben az érzékelők. Ezek hiányában elvész a ház intelligens része, hiszen a folyamatokat és történéseket általában valamilyen változáshoz kell kötni. Kicsit úgy kell elképzelni, hogy ezek egyfajta alapanyagok a főzéshez, azaz ha később találjuk ki, hogy kellett volna, könnyen előfordulhat, hogy ehetetlen lesz amit főztünk, és kezdhetjük az egészet elölről.

Helyiségtől független érzékelők/bemenetek:

  • fényérzékelő/k: arra szolgálnak, hogy megmondják hány lux erősségű fényt mérnek. Ház esetében javasolt északi tájolású fényérzékelőt használni a lámpák vezérléséhez és déli tájolású érzékelőt az árnyékoláshoz. Az északi érzékelő az árnyékban egy egyenletes világossági értéket ad vissza, míg a déli a hirtelen kisütő nap esetén tud riasztást adni a redőnyöknek. Ha a déli tájolású érzékelőt használjuk a lámpák vezérlésére, akkor előfordulhat, hogy még a nap utolsó sugarai is elég fényes értéket adnak az érzékelőnek, ezért a lakásban sötét marad. Lakás vagy nem egymagában álló ház esetén tegyük kültéren oda az érzékelőt, ahol a nap legtöbbet éri.
  • szélérzékelő: hirtelen vihar esetén a redőny vezérlésével megakadályozza, hogy betörjön az ablak. Illetve megakadályozza, hogy letépje a napernyőt a ház faláról.
  • áramszünet van-e érzékelő: (ez gyakorlatilag egy szimpla mágneskapcsoló is lehet) a ház intelligenciája csak áram esetén működik, ezért erősen ajánlott egy szünetmentes használata az áramszünetek áthidalására. Ha ezt nem csak vésztartaléknak használjuk, hanem például vészvilágítást is kötünk rá, akkor kell egy jel, ami megmondja, hogy melyik lámpát kell égetni áramszünet esetén és melyiket nem.
  • csapadék érzékelő: öntöző rendszerek vezérléséhez.

Helyiségenként érdemes használni érzékelők/bemenetek:

  • jelenlét érzékelők: abban mások mint a mozgásérzékelők, hogy a finomabb mozgást is észreveszik (például légzés). Mindig hallgassuk meg a működésüket csendben is, mert a “relés” működés miatt kattogó hangja van. A halkabban kattogó drágább… Ha lehet, akkor próbáljuk is ki az érzékenységüket (tényleg észreveszi-e a légzést, vagy integetni kell neki, illetve mi a hatótávolsága)
  • hőmérséklet érzékelő: fűtés vezérlésre használható, de jól jöhet tűzjelzőnek is (ugye fura ha valahol 30 fok feletti a szobahőmérséklet?). Az árnyékolás miatt célszerű külső hőmérséklet érzékelőt is használni. Hiszen ha hideg van és besüt a nap, akkor az tisztán megspórolt fűtési energia.
  • vízérzékelő: a csőtörés jelentős károkat tud okozni, a vízérzékelő segít abban, hogy a főcsapot a rendszer azonnal elzárja, ha szivárgást tapasztal (nem árt a takarítót is tájékoztatni, mert a bő vízzel való felmosás fals riasztást adhat)
  • nyitásérzékelők: a hiedelmekkel ellentétben nem csak betörésvédelemben van szerepe. Például milyen jó ha tudja a rendszer a nyitott teraszajtó alapján, hogy a teraszon vagyok és nem zár ki az árnyékolás automatika éppen akkor amikor leginkább süttetem a hasamat.

Folytatásban: meglepetések helyett, hálózati dolgok, kapcsolók…