Okosház esettanulmány: Kültér

Kültér automatizálása

Kamerák

Az IP alapú kamerák (pl Trendnet) ma már HD minőségben, akár 30-40 méter távolságra képesek akár éjszakai is látni. Ráadásul ezek vezérlése egy házi NAS (pl Synology J típusok) segítségével, akár szakember nélkül is automatizálható. Érzékelés és felvételi módok sokasága állítható be. A kamerák képét régi tableteken, a falon állandó, jelleggel érdemes mutatni közlekedés szempontjából forgalmas helyeken (pl előszoba, konyha). A felvétel minődségénél én az 1 frame / sec értéket javaslom, mert a minőség állóképeken így renden van és viszonlag hosszú idő őrizhető meg a tárhely foglalás alacsony volta miatt. Plusz tegyünk ki jelzést olyan helyre, ahol a kívülálló látja, hogy ez egy olyan ház, ahol van riasztó/kamera/vadállat.

Garázskapu és kertkapu

A nyitás és zárás funkció alapvető része az intelligens ház vezérlésnek. Pl ha a garázskaput nyitjuk, akkor célszerű ha a garázsajtó is nyílik. Infrakaput a csukódás leállítására nem használtunk, mert ha a kapu előtt van gyalogos forgalom, akkor akár hosszú ideig is nyitva maradhat a kert a ház előtt elmenő gyalogosok miatt.

Kertvilágítás bejárat körül

Itt logikus mozgásérzékelőt használni a világítás kapcsolására. Általában kell egy a bejárathoz és a kertkapuhoz is. A kettő közötti távolság már a lámpák időzítésével áthidalható. A mai rendszerek már kezelik a napkelte és napnyugta fogalmát, így ha a mozgásérzékelő feltétele mellé még hozzátesszük, hogy csak akkor világítsunk, ha már lement a nap, akkor nem ég feleslegesen a világítás.

Kertvilágítás máshol

A kamerák éjszaka is látnak, ezért a kamerák miatt nincs értelme a lámpákat égetni. A kertet is eseti jelleggel használjuk, így ott sincs állandó világítás. Nálunk a különböző kerti hangulatvilágítások kézzel kapcsolhatók az intelligens ház vezérlőjében.

Feljáró fűtés

Alapprobléma: a túl vastag térkövet normál fűtőszál nem fűt át. Ha vékonyabb burkolatot használsz, akkor is minimum 3-4 óra, míg a fűtés hatni kezd. A külső hőmérséklet ellenőrzéssel lehet automatizálni a dolgot, de én még nem jöttem rá mi mondja meg az intelligenciának, hogy mikor van jegesedés. Ezért nálam maradt a kézi üzemmód, de még többet használom az indulás előtt gyorsan kiszórt homokos kavicsot.

Mi nem része az intelligens háznak és miért?

Riasztórendszer

A riasztórendszer esetében én a különálló rendszert választottam, az intelligens ház és a riasztó között csupán adatcsere van. Azaz ha a ház be van riasztva, akkor az intelligens ház a plusz funkciókat ez alapján már lekezeli:

  • árnyékolás automata mozgatása
    jelenlét szimulálás a villanyok kapcsolgatásával

Öntöző rendszer

A csapadék és időszak alapján a mai öntöző rendszerek szépen elvégzik önállóan az öntözés folyamatát. Mivel a több öntözőkör vezérlése miatt öntözés vezérlés úgy is kell, ezért nem láttam értelmét az intelligens házzal kombinálni.

Ház fűtése

A házban elhelyezett termosztátok alapján a fűtési rendszertől azt várjuk, hogy állandó hőmérsékletet produkáljon, azaz nincs nagyon értelme ezt intelligensen vezérelni. A mai korszerű szigeteléseknek köszönhetően csak akkor van értelme a “holiday funkciót” használni a fűtéseknél, ha több hétre utazunk el. Ezt pedig be tudjuk kapcsolni kézzel is.

Következik: vajon mit hoz a jövő, lehet-e ezt még fokozni?

Okosház esettanulmány: konyha

A konyhát úgy kell elképzelni, mint annak idején a tűzhelyet. Ez egy központi hely, aminek ezer és ezer feltételnek kell egyszerre megfelelnie. Azaz az automatizálás és a kézi kapcsolás itt együtt él. Ennek alapján kerültek kialakításra az élethelyzetek.

Konyhai élethelyzetek

Nappal van: automatikusan ez az alap

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Ha lehet, akkor legyen egy alap világítás, amire még rá lehet lapátolni egy “reflektorral”. Ez a reflektor ebben élethelyzetben nem kell.

Reflektor kell: kézi kapcsolás

  • napszaktól függetlenül minden világítást felolt.

Alvás: időszak alapján

  • csak az éjszakai fény égetni. Különösen hálás ez ha az éjszakai konyha túra esetén nem a teljes világítás kapcsolódik fel az álmos szemünkbe. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.

 

Egyéb dolgok

  • a konyha központi hely, ezért javasolt oda tenni olyan univerzális töltőket, amelyek a kütyükhöz éppen kellenek (család létszáma darabot minimum). Itt egy példa mire is gondoltam.
    a konyha gépek száma mindig szaporodik, ezért min 10 konnektort tegyünk a pultra. Nem, 6 darab biztosan nem lesz elég 🙂
    helyi plusz világítások kellenek, de ezeket lehet kézzel is kapcsolni (pl. tűzhely)

 

Háztartási helyiség és/vagy kamra

Sok helyen ez egy és ugyanaz, mint a konyha. Ha mégis külön lenne, akkor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:

  • világítás mozgásérzékelő alapján
  • vasaló konnektor időkapcsolós + van vasalóhoz plusz ban világítás + tv ha a vasalás sok lenne
  • páraérzékelő fontos lehet

Folytatás: kültéri praktikák

Okosház esettanulmány: fürdő és wc

A fürdőben és a wcben előforduló élethelyzetek

Nappal van

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Ha lehet, akkor legyen egy alap világítás, amire még rá lehet lapátolni egy “reflektorral”. Ez a reflektor ebben élethelyzetben nem kell.

Reflektor kell

  • napszaktól függetlenül minden világítást felolt.

Alvás

  • csak az éjszakai fény égetni. Különösen hálás ez ha az éjszakai wc túra esetén nem a teljes világítás kapcsolódik fel az álmos szemünkbe. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.

 

Egyéb dolgok:

  • célszerű vízszivárgás érzékelőt használi, de azt tegyük olyan helyre, hogy egy kiadósabb kádas pancsolás lehetőleg ne érje.
  • a szoba foglalt jelzés még családon belül is hasznos. Válasszunk olyan kilincset, ami ezt jelzi.
  • ha elektromos törölköző szárítót használunk, akkor annak kapcsolása legyen időkapcsolós, azaz bekapcsolás után pl 60 perccel fixen le is kapcsol
  • szauna indítást célszerű bekötni az intelligens házba, mert még az infraszauna is jobb ha van egy kis bemelegítés előtte, a finn szauna pedig csak 30-60 perc előmelegítés után használható.

 

Az általános világítást a jelenlét érzékelő vezérli. A jelenlét érzékelőket vagy az érzékelőnél vagy a házvezérlő rendszerben úgy érdemes beállítani, hogy legyen egyfajta ráhagyásuk. Azaz a mozgás hiányában ne jelezzen azonnal OFF állapotot, hanem kicsit várjon. Nálunk ez 120 másodperccel működik jól.

Okosház esettanulmány: nappali

Világítás alapfogalmak

Mielőtt elkezdenénk tárgyalni a helyiség automatizálási lehetőségeit érdemes kis kitérőt tenni pár világítással összefüggő kérdésre:

  • színhőmérséklet: egyszerűen fogalmazva mennyire “fehér” vagy “sárga” a fehér fény. erre van nagyon sok teszt és marketingszöveg, de sajnos egy módszer a 100%-os, mégpedig a saját szemünk használata megfelelő környezeti fényviszonok esetén. Azaz ha valamit nappal nézünk meg, akkor az este tutira másképp fog látszani. Törekedjünk arra, hogy legalább hasonlítson a próbaterem fényviszonya, ahhoz ahogy otthon is használni szeretnénk. A másik tipikus színhőmérséklet hiba, ha több gyártó termékét vásároljuk össze és a végén sehogy nem passzolnak. Itt most ne csak a “bemegyünk a boltba és megvesszünk egy típusú égőfajtákat egy márkából” helyzetre gondoljunk, hanem például arra is, hogy az asztalos is használ beéptett fényeket a bútorok készítése során. Vajon annak színhőmérsékletét ellenőrizte valaki mielőtt az egész bútor beépítésre kerül??? Nincs bosszantóbb, mint a szépen megkomponált fényorgiát tönkrevágja a hőn áhított bútorba épített másik színhőmérsékletet használó fénycsík.
  • fényerőszabályozás: érdeklődjünk utána, hogy a házautomatika pontosan milyen fényerőszabályozási típusokkal hajlandó együttműködni. Későbbi meglepetés így talán elkerülhető.
  • direkt és szórt fény: direkt fényt ha lehet, akkor csak mennyezetnél és olvasólámpánál használjunk. Direkt fényből kis textillel könnyen lehet szórt fényt csinálni. A direkt fény még tompított formában is bánt, mert pontszerűen, élesen világít.

Térjünk vissza a nappalira. A nappali egy amolyan Jolly Joker éppen ezért a funkciók egy része nem élethelyzetet szimlál, hanem külön-külön szabályozható. Vegyük sorba ezeket a funkciókat, majd a végén gondoljuk végig, hogy van-e értelme kombinált élethelyzetek beállítását eröltetni a nappaliban.

Világítási képek

A világítási képek hangulatot tükröznek. Maximum 3-4 világítási képet javaslok, mert ennél többet úgy sem jegyez meg senki. (pl TVzés minimál fény, Normál világítás mérsékelt fénnyel, Legózok és kell ra reflektor, Éjszaka van elég a lábfény). A megfelelő világítási képekhez az alábbi fényforrások variálása ajánlott:

  • csillár: a nappali koronája, díszítő jellegénél fogva a legtöbb esetben érdemes “égetni”, azaz szinte kötelezően fényerőszabályozó legyen.
  • falikarok: érdemes odafigyelni, hogy ne direkt, hanem szórt fényt adjon. Ide tartoznak a képvilágítások is.
  • lábfények: lépcső és közlekedési folyosó jelzésére és éjszakai irányfénynek. Ismét kiemelném, hogy nem jó, ha a fény visszintes vagy felfelé irányuló. Legyen minimális fényerejű, mondhatnám, a lehető legkisebb. Ha lehetett volna megfelelő foszforeszkáló festéket használni, akkor az lenne a legjobb erre.
  • kiegészítő mennyezeti világítás: elsősorban a fénymennyiség növelésére való, azokra a helyekre, ahova a csillár már nem ér el.
  • rejtett mennyezeti világítás: gipszkarton szerkezetekkel szokták elrejteni. Mostanában divatos a színes ledszallag használata. Gondoljunk arra, hogy a ledszallag hossza nem lehet végtelen. 5 és 10 méter felett már trükközni kell a több darabból toldom össze módszerrel.

Szellőztetés

A nappali a társasági élet központja, ezért előfordulhat, hogy a szellőztetést fokozottan kell használni, ha sok ember tartózkodik egy helyen. A szellőztetés party módja nem nagyon kapcsolható világításhoz, hiszen sokan lehetünk egy baráti összejövetelen és egy fergeteges szilveszteri házibuliban is. Azaz kezeljük külön manuális kapcsolóval. Automatizálni úgy lehet ennek kezelésést, hogy CO2 érzékelővel nézzük a levegő elhasználódását.

Multimédia

Multimédia vagy egyszerűen fogalmazva TVzünk: a jelenkori intelligens ház rendszerek egyre inkább támogatják a multimédia rendszereknél már régóta létező szabványokat, amelyek segítségével megoldható volt, hogy egy távirányító sok-sok készüléket kezel egyszerre. Nyugodjunk meg, a meglévő kütyük jól veszik az akadályt, azonban az “intelligens ház” már kevésbé. Mi is a gond? A gond abból adódik, hogy az intelligens ház univerzális rendszer és sok minden feltételenek meg kell felelnie nem csak a szabványok, hanem a kezelőfelület esetén is. Ez lefordítva annyit tesz, hogy egy jól megtervezett távirányító még mindig kenterbe ver mindenféle okostelefonos kezelőfelületet. Tehát ha nem akarunk nap-mint-nap bénázni és az asszonnyal is szeretnénk még beszélőviszonyban lenni, akkor maradunk az univerzális, jól bevált, multimédiás rendszerekhez alapból járó távirányítónál. (megjegyzem, hogy a Logitech távirányító termékei is elég jók arra, hogy több távirányítóból egyet csináljunk). Ezekután a távirányító vajon hogyan fogja megmondani az okos háznak, hogy Tvzéshez nem érdemes 100%-on pörgetni a nappali csillárt. A megoldás ebben rejlik: a távirányító szinte biztos, hogy kezel infra jelet, így az okos háznak egy infrakapu segítségével lehet a tudomására hozni, hogy ha bekapcsoljuk a Tv-t, akkor váltson át Tv-ző állapotba.

Élethelyzetek a nappaliban

Tvzek: a nappaliban ezt az élethelyzetet érdemes beállítani, mert ekkor több dolog kell, hogy történjen:

  • bekapcsolódnak a multimédia rendszerek (TV, lejátszó, erősítő)
  • projektor esetén lejön a projektorvászon és bekapcsol a projektor
  • besötétítünk (redőny vagy függöny), ha szükséges
  • lekapcsoljuk a felesleges lámpákat (azt biztosan, ami pont tükröződik a TV képernyőjében) és minimálisra vesszük a világítást, de csak akkor ha szükséges, hiszen délelőtt 11kor valószínűleg nem kell semmilyen évszakban túl sok lámpát égetni.
  • leállítjuk a multiroom rendszerből éppen szóló zenét

Nem Tvzek: a nappaliban ezt az élethelyzetet használjuk alap beállításként.

  • a világítások a napszaknak megfelelően viselkedjenek
  • az árnyékolás alkalmazkodjon a nap állásához, de ne zárja ki a lemenő redőny a teraszon mulatozó háziakat (pl ajtónyitás érzékelő blokkolja a redőnyt)

Praktikus:

  • a csillár világítás automatikusan szabályozza a plusz mennyezeti fényeket, mert ha a csillár fényerőszabályozóját maximum közelébe állítom, akkor sok fényt akarok az egész nappaliban, ezért ilyenkor automatikusan felkapcsolhatjuk a kiegészítő mennyezeti világítást.

Folytatás: hálószoba

Okosház esettanulmány: gyerekszoba

Az egyes helyiségek életét ne funkcionálisan kézeljük el, azaz ne kezdjük el sorban felsorolni, hogy világítás, fűtés, árnyékolás, stb… , hanem induljunk ki az élethelyzetekből. Ezeket írjuk le a kivitelezőnek, hiszen nem egy pipált listát szeretnénk átvenni, hanem lakni szeretnénk abban a házban.

a) Nappal van

  • a világítás csak akkor legyen, ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Ha pedig kell, akkor mehet fel minden lámpa, mert játszanak a gyerekek. Ez a világítás nem kell áramszünet esetén.
  • redőny menjen fel az ébredési időben, de csak akkor ha nincs hétvége, vagy nincs beállítva az iskolaszünet van opció.
  • zene lejátszás engedélyezve

b) Alvás előtt

(később játszok a számítógépen hagyjál békén eset)

  • a világításnál csak a hangulat égjen, de az is csak akkor ha a külső fényzérzékelő szerint kell. Pl délutáni alvás előkészületnél minek. Ez a világítás nem kell áramszünet esetén.
  • rendőny menjen le és teljes sötétítés legyen aktív

c) Alvás

  • csak az éjszakai fény égetni. Ez a világítás kell áramszünet esetén is.
  • zene megáll és nem is lehet elindítani

Az általános világítást (normál és alvás előtt) a jelenlét érzékelő vezérli. Tehát ha van életjel a szobában és nincs elég világos a kinti világosság alapján, akkor működnek a lámpák. A jelenlét érzékelőket vagy az érzékelőnél vagy a házvezérlő rendszerben úgy érdemes beállítani, hogy legyen egyfajta ráhagyásuk. Azaz a mozgás hiányában ne jelezzen azonnal OFF állapotot, hanem kicsit várjon. Nálunk ez 120 másodperccel működik jól.

Olvasólámpák kézzel működtetve.

d) Árnyékolás

Most jön a bonyolult rész, az árnyékolás, amit hasonló elvek vezérelnek a többi alvásra használt helyiségben is:

  • redőny menjen fel az ébredési időben, de csak akkor ha nincs hétvége, vagy nincs beállítva az iskolaszünet van opció, DE vegye figyelembe, hogy nincs erős szél
  • ha erős szél van, akkor menjen le a redőny és legyen középső (fénybeengedő állásban), DE csak ha nincs alvás
  • a szoba tájolásának megfelelően nézze 15 percenként, hogy kell-e árnyékolni (a tájolás azért kell, mert a nyugati tájolásnál csak délután 15 óra után kell ezzel foglalkozni). El tudja dönteni, hogy 1es 2es 3as fokozatú árnyékolás kell-e. (3as a legközelebb van a sötétítéshez, de még az sem sötét)
  • ha már nem kell árnyékolni, DE nem alszanak, DE nincs erős szél akkor húzza fel a redőnyt

Összefoglalva

  • általában nincs világítás kapcsoló, csak bent vagyok, alvás előtt és alszom kapcsoló
  • redőny az élethelyzetnek / kinti fénynek / szélnek megfelelően automatikusan viselkedik soha nem kellett hozzányúlnunk
  • ha a szobából ki lehet menni a házból, akkor még annyi figyelést kell bele tenni a logikába, hogy ne eressze le a redőnyt ha nyitva az ajtó

Folytatás: nappali